A nemi erőszak nem vicces!

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 4.

Közlemény

Sebestyén Balázs, Vadon János és Rákóczi Ferenc, vagyis a Class FM műsorvezetői a Morning show-ban kedélyesen poénkodtak az ELTE fonyódligeti gólyatáborában történt nemi erőszakról. A Nőkért Egyesület és a csatlakozó szervezetek panaszt tesznek és tiltakozást szerveznek.

A Nőkért Egyesület és a csatlakozó szervezetek sajtónyilatkozata

Alulírott szervezetek felháborodva értesültünk az ELTE TÓK fonyódligeti gólyatáborában történt nemi erőszakról, és ennek kapcsán arról, hogy az esetet a Class FM rádió „Morning show” című műsorában bagatellizálták, és kedélyes-humoros, nagy nevetésekkel tarkított beszélgetést fűztek fel rá.
Rákóczi, Vadon, Sebestyén

Rákóczi, Vadon, Sebestyén

 

Megítélésünk szerint a nemi erőszak (az erőszak egyéb formáihoz hasonlóan) eleve nem helyénvaló téma egy humoros profilú műsorban; ez már önmagában bagatellizálja a történteket, melyeknek az elhangzott viccelődő tálalása végképp teljes mértékben elfogadhatatlan. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) legutóbbi reprezentatív felmérése szerint EU-s átlagban a nők 33 százaléka tapasztalt már élete során fizikai vagy szexuális erőszakot, a magyarországi eredmények szerint pedig a 15 év feletti korosztályban a nők 9 százaléka válik szexuális bántalmazás áldozatává. Így minden valószínűség szerint a hallgatók közt is akadtak áldozatok, ugyanakkor arra vonatkozó információ nem hangzott el, hogy ilyen esetben hova lehet fordulni, mely szervezetek segíthetnek. (Keret Koalíció segélyvonal a szexuális erőszak áldozatai számára: 06-40/630-006, ügyeleti idő: hétfő 10–14, szerda 14–18, péntek 10–14 óra.)

A bűncselekménynek semmi köze ahhoz, hogy általában mi történik egy gólyatáborban; ahogy a beleegyezéses alkalmi szexuális kapcsolatoknak a nemi erőszakhoz szintén semmi közük, és nem is legitimálják azt. A szexuális erőszakért felelősöket továbbá nem a gyermeküket a táborba elengedő szülők és nem is az oda elmerészkedő lányok közt kell keresni. (Többször visszatértek a műsorvezetők a szülői szerep nehézségeire, de arról nem ejtettek szót, hogy a fiúgyermekek olyan irányú nevelésére is figyelmet kellene fordítani, hogy elfogadhatatlan legyen számukra az erőszak, és ne váljanak elkövetővé.) A szexuális erőszak nem az áldozat, hanem az elkövető felelőssége, akit sem a helyszín, sem az áldozat korábbi szexuális kapcsolatainak a száma, alkoholos befolyásoltsága, öltözködése, vagy hogy előzőleg szóba elegyedett-e az elkövetővel, sem bármi egyéb körülmény nem ment fel.

 

A műsorvezetők hosszan elidőztek a bizonyíthatóság kérdésénél, többször felmerült az áldozat igazmondásának megkérdőjelezése, és abban sem tudtak megegyezni, hogy beleegyezésre képtelen állapot esetén nemi erőszakról lehet egyáltalán beszélni. Ez a kérdés is harsány nevetésbe torkollott, ezzel zárult a műsor, amiben néhány félmondat erejéig a hagyományos nemiszerep-elvárásoktól eltérő emberek (például a karra jelentkező férfiak, valamint a „lányos fiúk”) is sztereotip poénok céltábláivá váltak. Mindezt különösen aggasztónak tartjuk annak fényében, hogy egy nagy hallgatottságú műsor népszerű műsorvezetőiről van szó, így a nemi erőszakkal kapcsolatos megközelítésük sok emberhez eljutott, gyerekeknek, fiataloknak akár mintát is szolgáltathatott. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ugyanezen rádióadó ugyanezen műsorában már nem először történt ilyen eset – 2012-ben ráadásul explicit nemi erőszakra buzdítás is történt –, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azt mégsem találta elégségesnek egy eljárás megindításához.

Éppen ezért – bár e közleménnyel egy időben most is nyújtunk be oda is panaszt – szükségesnek tartjuk a 2010. évi CIV. törvény olyan irányú módosítását, hogy az az ott felsorolt nemzeti, vallási, etnikai és nyelvi kisebbségek és egyéb csoportok védelmén túl kifejezetten és egyértelműen (a jelenlegi „más kisebbség vagy bármely többség” kitételnél konkrétabban) térjen ki a nők védelmére, a szexizmus tilalmára, és nemtől, kortól függetlenül a szexuális erőszak áldozatainak védelmére is. Felhívjuk egyúttal a figyelmet, hogy mivel Magyarország aláírta, és remélhetőleg mielőbb ratifikálni készül az Isztambuli egyezményt (a média feladatairól lásd a 17. cikkelyt), továbbá, mivel az ENSZ CEDAW bizottsága is sürgette a mielőbbi ratifikálást (lásd 2013, Záró észrevételek, 21. i) pont), az ez irányú törvénymódosítások egyébként is szükségessé válnak majd.

Mindezek nyomatékosítása érdekében 2014. szeptember 7-én vasárnap 15 órára közös tiltakozást szervezünk a rádió székháza előtt (Üllői út 102.). További részletek: https://www.facebook.com/events/1474161792862996/1474208336191675/
2014. szeptember 2.
Nőkért Egyesület
Magyar Nők Szövetsége
Nő az Esély Egyesület
Amnesty International
Transvanilla Egyesület
Le Monde Diplomatique magyar kiadás
Üvegplafon – Meddig terjed a nők szabadsága? beszélgetések szervezői
Újrakezdés csoport
Slutwalk csoport
Transition Blog
Arany Liliom Alapítvány
A későbbiekben csatlakozó szervezetek nevét ugyanitt fogjuk feltüntetni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.