KÖNYVMELLÉKLET

A hetedik napon

Guido Tonelli: Genezis

Kritika

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

Ennek a történetnek legalábbis részleges happy end lett a vége, Tonelli pedig a modern fizika egyik élő klasszikusává avanzsált. Éppen tíz évvel ezelőtt, 2011. de­cem­ber 3-án jelentette be – Tonelli jelenlétében – a CMS és a közös célon dolgozó másik LHC-s csapat, az ATLAS, hogy valószínűleg megtalálták a Higgs-bozont (vagy legalábbis egy olyan részecskét, amely éppen 125 giga­elektrovolton pörög). Ezt azért is érdemes felidézni, mert kiemelt helyet kap Guido Tonelli asszociációkban és meglátásokban gazdag könyvében, amely nem véletlenül visel biblikus címet.

A könyv tagolása tudatosan idézi a teremtés könyvét, miközben Tonelli is pont hét epizódban (napban) meséli el a világ történetét a vákuumtól szinte a máig. A sokszor az időutazás metaforájával operáló elbeszélésében fontos szerep jut annak is, hogy a világegyetem tágulását (ezzel együtt azt a gondolatot, hogy világunknak immár nem csupán vallásos-mitikus, de fizikai értelemben is volt egy zéró pontja) éppen egy matematikus-fizikus-pap, a Cambridge-ben végzett belga Georges Lemaître sejtette meg, sőt számolta ki. A múlt század első felének zseniális fizikusai, ahogy arra Tonelli is utal, kezdetben éppen a korántsem akaratlan vallási allúzió, a genezisre kacsintó áthallás miatt idegenkedtek (például maga Einstein is) vagy gyanakodtak, amikor először hallottak az ősrobbanás gondolatáról – az olasz tudóst pontosan ez villanyozza fel. Tonelli számára a tudományhoz mérhető izgalommal bírnak az emberiség nagy mítoszai is, melyek mind-mind a világ sok milliárd éves, valahonnan valahová tartó történetéről szólnak. Ez a kellő poézissel és nagy megjelenítő erővel elénk tárt világ bővelkedik az ellentétekben és paradoxonokban. Szükség is van hozzá a laikus olvasó számára is átélhető, érzékletes leírásokra, melyekből kiderül, hogyan lehet kiolvasztani a jeges vákuumból az ősrobbanás óta hibernálódott részecskéket, s miből ered az a temérdek mikroszkopikus rezgés, amely elevenné teszi a látszólag halott és üres vákuumot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?