Könyv

A király és a komédiás

Krasznahorkai László: Zsömle odavan

Kritika

Bizony léteznek fordulatos Krasznahorkai-regények, a Zsömle odavan ilyen. A 2010 körül játszódó történet főszereplője a kilencvenes éveit taposó Kada József, Józsi bácsi, a nyugdíjas villanyszerelő, akiről az hírlik, hogy valójában az Árpád-házi királyok leszármazottja, sőt, Horthy Miklós titkon királlyá koronáztatta, így már csak vissza kell ülnie a trónra, megszüntetve a jöttment kormányok országvesztő károkozását.

A szent ügyben mögötte állnak szövetségesei, mindenféle szélsőséges csoportosulásokból, van köztük autószerelő, ménesgazda, könyvelő, középiskolai tanár (a „professzor”). Buzgón látogatják Józsi bácsit a Budapest környéki falujában, beindul a szervezkedés, csakhogy hamar több belső és külső feszültség üti fel a fejét: a társaság egy részéről kiderül, hogy hatalmas fegyverarzenált felhalmozva döntő lépésre készül, miközben úgy tűnik, a minden állami és egyházi hivatalt e-mailekkel bombázó Józsi bácsi királyi ambícióiban az országgyűlés elnöki hivatala is lát fantáziát. Innen aztán egész kalandosan alakul az abszurd történet.

A regény igencsak humoros gúnyrajz a hazai szélsőjobbról, az áltudományos történészkedésről és általában a kisszerű magyarországi állapotokról, Krasznahorkai művei közül ebben találhatók a legközvetlenebb aktuális valóságvonatkozások. Orbán mellett szóba kerül a parlament elnöke (a „Mákosbajszos”), a királyság visszaállítását fontolgatva a propagandamunkát „Tónira” bíznák. A későbbi olvasókat pedig nem árt majd emlékeztetni arra, hogy az egészen röhejes, de valóságos szkíta államellenes összeesküvés tagjain, élükön az öreg „kormányzóval”, a regény megjelenése után ütött rajta a TEK. És még ha ez a relatíve rövid, kamaradarab-szerű könyv nem is rajzol fel olyan széles társadalmi tablót, mint a 2016-os Báró Wenckheim hazatér, sok mindent felvillant a hazai viszonyokból, a szegénységről, az idült kultúrnacionalizmusról, a politikai bornírtságról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.