Koncert

Érdekli, hogy hallgatod-e

Дeva és a Danubia Zenekar: Bartók X Electric

Kritika

Az, hogy a diatonikus hangsorok egyeduralmának vége lett, aligha hozott olyan szembetűnő változásokat a világ számára, mint a modern kor egyéb kataklizmái, amelyek feldúlták az életünket: a városiasodás, a technológiai forradalmak, a tömeggyártás és a popkultúra. De nem lehet egészen elszigetelni a klasszikus zene útjait a történelem mozzanataitól.

Amikor Arnold Schönberg és a második bécsi iskola tagjai kitalálták, hogy „felszabadítják” a tizenkét hangból álló skála elemeit, eltemetik a dúrt és a mollt, és viszonylagossá vagy felismerhetetlenné teszik, hogy mi jelent feszültséget, illetve oldást a zenében, az új horizontok kedvéért lemondtak az ismerősségről. Miként Kassák Lajos, aki a munkásosztályban kereste gyújtó erejű szabad költészetének közönségét, úgy a zenész avantgárdok is demokratikus kiteljesedésnek tartották saját művészetüket. Aztán kiderült, hogy épp az ellenkezője igaz. Pár évtizeddel később Milton Babbitt híres és hírhedten pökhendi kijelentése – „who cares if you listen?”, azaz „nem érdekel, hogy hallgatod-e” – már arra utalt, hogy a zene újra a tudományhoz lett hasonlatos, amelynek önmagában való értelme szerez érvényt, nem pedig a hallgatók számossága.

Ezeket az esztétikai töréseket Bartók Béla külön utasként nézte végig. Nem hangsúlyozzuk vele kapcsolatban eleget, milyen találékonyan és egyénien kerülte el, hogy a schönbergi dodekafónia felé kelljen fordulnia, s mégis mindig eredeti és modern maradt. Lehet, hogy a természethez és a vidékhez való csökönyös ragaszkodása, hegyek-völgyek között átvezető gyűjtőútjai és a népzenei tiszta egyszerűség tartották vissza Bartókot az avantgárd absztrakt irányaitól. Ha ez így van, akkor egy tizenhat éves parasztlány, Dósa Lidi szerepét is ki kell emelnünk. Ő volt az, akit a fiatal Bartók 1904. május 13-án énekelni hallott Gerlicepusztán, ahová dolgozni vonult vissza – a többi pedig, ahogy mondják, zenetörténelem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.