Koncert

Érdekli, hogy hallgatod-e

Дeva és a Danubia Zenekar: Bartók X Electric

Kritika

Az, hogy a diatonikus hangsorok egyeduralmának vége lett, aligha hozott olyan szembetűnő változásokat a világ számára, mint a modern kor egyéb kataklizmái, amelyek feldúlták az életünket: a városiasodás, a technológiai forradalmak, a tömeggyártás és a popkultúra. De nem lehet egészen elszigetelni a klasszikus zene útjait a történelem mozzanataitól.

Amikor Arnold Schönberg és a második bécsi iskola tagjai kitalálták, hogy „felszabadítják” a tizenkét hangból álló skála elemeit, eltemetik a dúrt és a mollt, és viszonylagossá vagy felismerhetetlenné teszik, hogy mi jelent feszültséget, illetve oldást a zenében, az új horizontok kedvéért lemondtak az ismerősségről. Miként Kassák Lajos, aki a munkásosztályban kereste gyújtó erejű szabad költészetének közönségét, úgy a zenész avantgárdok is demokratikus kiteljesedésnek tartották saját művészetüket. Aztán kiderült, hogy épp az ellenkezője igaz. Pár évtizeddel később Milton Babbitt híres és hírhedten pökhendi kijelentése – „who cares if you listen?”, azaz „nem érdekel, hogy hallgatod-e” – már arra utalt, hogy a zene újra a tudományhoz lett hasonlatos, amelynek önmagában való értelme szerez érvényt, nem pedig a hallgatók számossága.

Ezeket az esztétikai töréseket Bartók Béla külön utasként nézte végig. Nem hangsúlyozzuk vele kapcsolatban eleget, milyen találékonyan és egyénien kerülte el, hogy a schönbergi dodekafónia felé kelljen fordulnia, s mégis mindig eredeti és modern maradt. Lehet, hogy a természethez és a vidékhez való csökönyös ragaszkodása, hegyek-völgyek között átvezető gyűjtőútjai és a népzenei tiszta egyszerűség tartották vissza Bartókot az avantgárd absztrakt irányaitól. Ha ez így van, akkor egy tizenhat éves parasztlány, Dósa Lidi szerepét is ki kell emelnünk. Ő volt az, akit a fiatal Bartók 1904. május 13-án énekelni hallott Gerlicepusztán, ahová dolgozni vonult vissza – a többi pedig, ahogy mondják, zenetörténelem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.