Film

A Lista

Chantal Akerman: Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23.

  • 2024. szeptember 18.

Kritika

A különféle „minden idők legjobb” listázásoknak nincs semmi értelme.

A Sight and Sound tízévenkénti szavazásának (amelyen legutóbb Chantal Akerman hosszú című filmje végzett a 250 tételt tartalmazó Lista első helyén) különösen nincs – éppen azért, mert nem csak lenyomata az uralkodó közgondolkodásnak, de formálja is azt. A filmtörténet (is) úgy alakult, hogy bűnösen kevés nő készíthetett filmet. Az, hogy a 2012-ben megnevezett 100 filmből kettő volt női alkotó műve, pontosan tükrözte az arányokat. A korlátozottan jogos felháborodás hatására (és mert látszik, ki mire szavazott) 2022-re 14-re emelkedett ez a szám, illetőleg a 250-ből 30 film nő műve (nem számítva Wachowskiékat, akik a Mátrix létrehozása idején még férfiak voltak). Mivel a pozitív diszkrimináció merő szómágia (ahol valakit előnyben részesítenek azért ami, ott mindig a kvalitás szenved hátrányt), és mivel a csőlátás csőlátás marad, akármerre fordítják a csövet, három olyan nő rendező is van, akitől külön-külön annyi, sőt több film szerepel, mint Közép-Kelet-Európából összesen. Térségünket Tarr Béla két (Sátántangó, Werckmeister harmóniák) és Věra Chytilová egy filmje (Százszorszépek) képviseli. Menzel, Forman, Wajda, Kiesłowski, Jancsó nincs benne még a 250-ben sem, viszont a középszerű Claire Denis három filmmel is szerepel, csakúgy, mint a hirtelen a realizmus apostolává avatott Akerman. Agnès Varda életművéből éppúgy négy film szerepel a Listán, mint Bergmanéból vagy Tarkovszkijéból (Fellini 3, Chaplin 2, De Sica 1, Peter Brook 0). Elia Kazan felesége (Barbara Loden) egyetlen rendezésével (a Wanda című Cassavetes-utánérzéssel) a több mint előkelő 48., az ikonikus filmeket (A vágy villamosa, A rakparton, Édentől keletre) jegyző Kazan viszont nincs sehol. Vajon nem ugyanolyan megaláztatás-e valakit többre értékelni valóságos teljesítményénél, csak azért, mert nő? Buñuel a maga idejében botrányosan forradalmi Andalúziai kutyája 153 hellyel áll a film hatásait másfél évtizeddel később kockázatmentesen tükröző Maya Deren-film, A délután szövevényei mögött (amely ekképp minden idők legjobb rövidfilmje). Tényleg? És ha már női rendezőkről beszélünk: hol van Liliana Cavani, Susanne Bier, Ogigami Naoko, Margarethe von Trotta, Hana Makhmalbaf, Agnès Jaoui? Például.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.