Film

A Lista

Chantal Akerman: Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23.

  • 2024. szeptember 18.

Kritika

A különféle „minden idők legjobb” listázásoknak nincs semmi értelme.

A Sight and Sound tízévenkénti szavazásának (amelyen legutóbb Chantal Akerman hosszú című filmje végzett a 250 tételt tartalmazó Lista első helyén) különösen nincs – éppen azért, mert nem csak lenyomata az uralkodó közgondolkodásnak, de formálja is azt. A filmtörténet (is) úgy alakult, hogy bűnösen kevés nő készíthetett filmet. Az, hogy a 2012-ben megnevezett 100 filmből kettő volt női alkotó műve, pontosan tükrözte az arányokat. A korlátozottan jogos felháborodás hatására (és mert látszik, ki mire szavazott) 2022-re 14-re emelkedett ez a szám, illetőleg a 250-ből 30 film nő műve (nem számítva Wachowskiékat, akik a Mátrix létrehozása idején még férfiak voltak). Mivel a pozitív diszkrimináció merő szómágia (ahol valakit előnyben részesítenek azért ami, ott mindig a kvalitás szenved hátrányt), és mivel a csőlátás csőlátás marad, akármerre fordítják a csövet, három olyan nő rendező is van, akitől külön-külön annyi, sőt több film szerepel, mint Közép-Kelet-Európából összesen. Térségünket Tarr Béla két (Sátántangó, Werckmeister harmóniák) és Věra Chytilová egy filmje (Százszorszépek) képviseli. Menzel, Forman, Wajda, Kiesłowski, Jancsó nincs benne még a 250-ben sem, viszont a középszerű Claire Denis három filmmel is szerepel, csakúgy, mint a hirtelen a realizmus apostolává avatott Akerman. Agnès Varda életművéből éppúgy négy film szerepel a Listán, mint Bergmanéból vagy Tarkovszkijéból (Fellini 3, Chaplin 2, De Sica 1, Peter Brook 0). Elia Kazan felesége (Barbara Loden) egyetlen rendezésével (a Wanda című Cassavetes-utánérzéssel) a több mint előkelő 48., az ikonikus filmeket (A vágy villamosa, A rakparton, Édentől keletre) jegyző Kazan viszont nincs sehol. Vajon nem ugyanolyan megaláztatás-e valakit többre értékelni valóságos teljesítményénél, csak azért, mert nő? Buñuel a maga idejében botrányosan forradalmi Andalúziai kutyája 153 hellyel áll a film hatásait másfél évtizeddel később kockázatmentesen tükröző Maya Deren-film, A délután szövevényei mögött (amely ekképp minden idők legjobb rövidfilmje). Tényleg? És ha már női rendezőkről beszélünk: hol van Liliana Cavani, Susanne Bier, Ogigami Naoko, Margarethe von Trotta, Hana Makhmalbaf, Agnès Jaoui? Például.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.