Rádió

Kinek szól a mese?

Online meserádiót indított az állami média

Kritika

Valaki nagyon kísérletező kedvében lehet a Kunigunda útján.

Éveken át szinte semmi említésre méltó nem történt arrafelé, erre idén egyre-másra áll elő a mamutcég új csatornákkal, egy-egy rétegízlést megszólító friss adókkal, amolyan side-projectekkel a továbbra is nagyjából hullamerev állapotú nemzeti főadó, a Kossuth, illetve a folyton (hiába) megújuló Petőfi és a lassan, de biztosan szűkülő hallgatóságú Bartók rádió mellett. Mert az még rendben van, hogy Szöllősi György Népsport-főnök bebukott Sportrádióját felkarolták és átfazonírozták – az olimpia apropóján – Nemzeti Sportrádióvá. (Ad notam: „hosszabbítsuk meg Bicskéig”.) A tavasszal indult online Szakcsi rádióról még azt is könnyen el lehet képzelni, hogy egy létező igényt ismert fel és el az MTVA, amikor teret adott egy csak minőségi jazzt játszó csatornának. Az adó indulásáról mi is beszámoltunk (lásd: Szól a jazz, Magyar Narancs, 2024. április 24.), és azóta is látjuk a kísérlet pozitív hozadékait. Nyilván nem a Jazz Reggel fogja elszipkázni Sebestyén Balázsék meg Bochkor Gáborék hallgatóságát, de nem is ez lehetett cél.

Most tehát szeptember 1-jén ugyancsak online sugárzással elindult a Csukás Meserádió. A névválasztásba nem nagyon lehet belekötni. (Lehetett volna esetleg még Lázár Ervin nyomán Lázár rádió, de annak túl sok a konnotációja.) Ki vonná kétségbe Csukás István meseírói nagyságát, mindannyian az anyatejjel szívtuk magunkba Pom Pom, Süsü, a nagy ho-ho-horgász, Mirr-Murr kandúr, Oriza-Triznyák vagy épp Sün Balázs történeteit, hogy az olyan korszakos művekről már ne is beszéljünk, mint a Vakáció a halott utcában vagy a Keménykalap és krumpliorr. Csukás életműve nemzeti kincs, ami ugyan már nagyrészt klasszicizálódott, mégsem került távol a célközönségétől. Süsü él, a mai gyerekek is tudnak róla, ismerik a történeteit, tudnak hozzá kapcsolódni, felismerik egyetlen hangról, dallamról – ami egy meglehetősen biztató epizódja a nem sok biztató epizóddal terhelt kulturális életünknek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.