Rádió

Kinek szól a mese?

Online meserádiót indított az állami média

Kritika

Valaki nagyon kísérletező kedvében lehet a Kunigunda útján.

Éveken át szinte semmi említésre méltó nem történt arrafelé, erre idén egyre-másra áll elő a mamutcég új csatornákkal, egy-egy rétegízlést megszólító friss adókkal, amolyan side-projectekkel a továbbra is nagyjából hullamerev állapotú nemzeti főadó, a Kossuth, illetve a folyton (hiába) megújuló Petőfi és a lassan, de biztosan szűkülő hallgatóságú Bartók rádió mellett. Mert az még rendben van, hogy Szöllősi György Népsport-főnök bebukott Sportrádióját felkarolták és átfazonírozták – az olimpia apropóján – Nemzeti Sportrádióvá. (Ad notam: „hosszabbítsuk meg Bicskéig”.) A tavasszal indult online Szakcsi rádióról még azt is könnyen el lehet képzelni, hogy egy létező igényt ismert fel és el az MTVA, amikor teret adott egy csak minőségi jazzt játszó csatornának. Az adó indulásáról mi is beszámoltunk (lásd: Szól a jazz, Magyar Narancs, 2024. április 24.), és azóta is látjuk a kísérlet pozitív hozadékait. Nyilván nem a Jazz Reggel fogja elszipkázni Sebestyén Balázsék meg Bochkor Gáborék hallgatóságát, de nem is ez lehetett cél.

Most tehát szeptember 1-jén ugyancsak online sugárzással elindult a Csukás Meserádió. A névválasztásba nem nagyon lehet belekötni. (Lehetett volna esetleg még Lázár Ervin nyomán Lázár rádió, de annak túl sok a konnotációja.) Ki vonná kétségbe Csukás István meseírói nagyságát, mindannyian az anyatejjel szívtuk magunkba Pom Pom, Süsü, a nagy ho-ho-horgász, Mirr-Murr kandúr, Oriza-Triznyák vagy épp Sün Balázs történeteit, hogy az olyan korszakos művekről már ne is beszéljünk, mint a Vakáció a halott utcában vagy a Keménykalap és krumpliorr. Csukás életműve nemzeti kincs, ami ugyan már nagyrészt klasszicizálódott, mégsem került távol a célközönségétől. Süsü él, a mai gyerekek is tudnak róla, ismerik a történeteit, tudnak hozzá kapcsolódni, felismerik egyetlen hangról, dallamról – ami egy meglehetősen biztató epizódja a nem sok biztató epizóddal terhelt kulturális életünknek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.