Könyv

A megálmodott regény

Jana Juráňová: Életem a nagy költővel

Kritika

E fiktív életrajzi regényben a nagy költő nem más, mint a szlovák irodalom legnagyobb klasszikusának számító költő, dráma­író és műfordító, a modern szlovák költészet megteremtője, Pavol Országh Hviezdoslav, aki, miként Petőfi, szlovák anyától és magyar apától született.

Országh Pál miskolci, majd késmárki középiskolai évei során ismerkedett meg Petőfi Sándor és Arany János költészetével, s hatásukra kezdett el verselni, magyarul. Az 1870-es évek közepétől azonban, az ébredő nemzeti büszkesége hatására már kizárólag szlovák nyelven írta verseit, és a szlovák irodalom felvirágoztatásának szentelte életét, bár műfordítóként még visszatért a magyar irodalomhoz, Arany és Petőfi műveit, illetve Az ember tragédiáját fordította le szlovák nyelvre. A Hviezdoslav művésznevet 1877-ben vette fel, amelynek jelentése „csillagok dicsőítője” vagy „a csillagok dicsősége”, s ez az áhított dicsőség valóban kijutott neki, még életében ünnepelt költővé vált, „szlovák klasszikussá”, egy mítosszá, amelynek kellékeit napjainkban a kötelező iskolai tananyag, az őt ábrázoló szobrok és arcképek, a róla elnevezett utcák és terek alkotják.

Jana Juráňová, a szlovák kortárs irodalom egyik legjelentősebb alkotója, próza- és drámaíró, műfordító és publicista, az Aspekt nevű feminista szervezet és kiadó egyik alapítója. Írt gyerekkönyveket, számos színdarab szerzője. Életművének egy része már magyarul is megjelent, mint az Égi szerelmek című novelláskötet, a Rendezetlen ügy című regény, A vén kandúr szenvedelmei feminista detektívregény, a Boszimesék Újbanyavárról és Csak csaj című gyermekkönyvek, illetve a Hét életem című interjúkötet egy közép-európai értelmiségi nővel, Agneša Kalinovával. Műveiben a társadalmi egyenlőtlenségek és visszásságok, a nők hátrányos helyzete ellen emeli fel a hangját, felforgatja a hagyományos nemi sztereotípiákat és a szlovák mítoszokat, és ironikus módon leleplezi a 19. és 20. század fordulójának kulcsfontosságú szlovák történelmi személyiségeit. Irodalmi és emberjogi tevékenységéért 2019-ben állami kitüntetésben részesült. Mítoszromboló bátorságát tükrözi ez az eredetiben 2008-ban megjelent regénye is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.