Könyv

A megálmodott regény

Jana Juráňová: Életem a nagy költővel

Kritika

E fiktív életrajzi regényben a nagy költő nem más, mint a szlovák irodalom legnagyobb klasszikusának számító költő, dráma­író és műfordító, a modern szlovák költészet megteremtője, Pavol Országh Hviezdoslav, aki, miként Petőfi, szlovák anyától és magyar apától született.

Országh Pál miskolci, majd késmárki középiskolai évei során ismerkedett meg Petőfi Sándor és Arany János költészetével, s hatásukra kezdett el verselni, magyarul. Az 1870-es évek közepétől azonban, az ébredő nemzeti büszkesége hatására már kizárólag szlovák nyelven írta verseit, és a szlovák irodalom felvirágoztatásának szentelte életét, bár műfordítóként még visszatért a magyar irodalomhoz, Arany és Petőfi műveit, illetve Az ember tragédiáját fordította le szlovák nyelvre. A Hviezdoslav művésznevet 1877-ben vette fel, amelynek jelentése „csillagok dicsőítője” vagy „a csillagok dicsősége”, s ez az áhított dicsőség valóban kijutott neki, még életében ünnepelt költővé vált, „szlovák klasszikussá”, egy mítosszá, amelynek kellékeit napjainkban a kötelező iskolai tananyag, az őt ábrázoló szobrok és arcképek, a róla elnevezett utcák és terek alkotják.

Jana Juráňová, a szlovák kortárs irodalom egyik legjelentősebb alkotója, próza- és drámaíró, műfordító és publicista, az Aspekt nevű feminista szervezet és kiadó egyik alapítója. Írt gyerekkönyveket, számos színdarab szerzője. Életművének egy része már magyarul is megjelent, mint az Égi szerelmek című novelláskötet, a Rendezetlen ügy című regény, A vén kandúr szenvedelmei feminista detektívregény, a Boszimesék Újbanyavárról és Csak csaj című gyermekkönyvek, illetve a Hét életem című interjúkötet egy közép-európai értelmiségi nővel, Agneša Kalinovával. Műveiben a társadalmi egyenlőtlenségek és visszásságok, a nők hátrányos helyzete ellen emeli fel a hangját, felforgatja a hagyományos nemi sztereotípiákat és a szlovák mítoszokat, és ironikus módon leleplezi a 19. és 20. század fordulójának kulcsfontosságú szlovák történelmi személyiségeit. Irodalmi és emberjogi tevékenységéért 2019-ben állami kitüntetésben részesült. Mítoszromboló bátorságát tükrözi ez az eredetiben 2008-ban megjelent regénye is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.