Könyv

A megálmodott regény

Jana Juráňová: Életem a nagy költővel

Kritika

E fiktív életrajzi regényben a nagy költő nem más, mint a szlovák irodalom legnagyobb klasszikusának számító költő, dráma­író és műfordító, a modern szlovák költészet megteremtője, Pavol Országh Hviezdoslav, aki, miként Petőfi, szlovák anyától és magyar apától született.

Országh Pál miskolci, majd késmárki középiskolai évei során ismerkedett meg Petőfi Sándor és Arany János költészetével, s hatásukra kezdett el verselni, magyarul. Az 1870-es évek közepétől azonban, az ébredő nemzeti büszkesége hatására már kizárólag szlovák nyelven írta verseit, és a szlovák irodalom felvirágoztatásának szentelte életét, bár műfordítóként még visszatért a magyar irodalomhoz, Arany és Petőfi műveit, illetve Az ember tragédiáját fordította le szlovák nyelvre. A Hviezdoslav művésznevet 1877-ben vette fel, amelynek jelentése „csillagok dicsőítője” vagy „a csillagok dicsősége”, s ez az áhított dicsőség valóban kijutott neki, még életében ünnepelt költővé vált, „szlovák klasszikussá”, egy mítosszá, amelynek kellékeit napjainkban a kötelező iskolai tananyag, az őt ábrázoló szobrok és arcképek, a róla elnevezett utcák és terek alkotják.

Jana Juráňová, a szlovák kortárs irodalom egyik legjelentősebb alkotója, próza- és drámaíró, műfordító és publicista, az Aspekt nevű feminista szervezet és kiadó egyik alapítója. Írt gyerekkönyveket, számos színdarab szerzője. Életművének egy része már magyarul is megjelent, mint az Égi szerelmek című novelláskötet, a Rendezetlen ügy című regény, A vén kandúr szenvedelmei feminista detektívregény, a Boszimesék Újbanyavárról és Csak csaj című gyermekkönyvek, illetve a Hét életem című interjúkötet egy közép-európai értelmiségi nővel, Agneša Kalinovával. Műveiben a társadalmi egyenlőtlenségek és visszásságok, a nők hátrányos helyzete ellen emeli fel a hangját, felforgatja a hagyományos nemi sztereotípiákat és a szlovák mítoszokat, és ironikus módon leleplezi a 19. és 20. század fordulójának kulcsfontosságú szlovák történelmi személyiségeit. Irodalmi és emberjogi tevékenységéért 2019-ben állami kitüntetésben részesült. Mítoszromboló bátorságát tükrözi ez az eredetiben 2008-ban megjelent regénye is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.