Könyv

A megálmodott regény

Jana Juráňová: Életem a nagy költővel

Kritika

E fiktív életrajzi regényben a nagy költő nem más, mint a szlovák irodalom legnagyobb klasszikusának számító költő, dráma­író és műfordító, a modern szlovák költészet megteremtője, Pavol Országh Hviezdoslav, aki, miként Petőfi, szlovák anyától és magyar apától született.

Országh Pál miskolci, majd késmárki középiskolai évei során ismerkedett meg Petőfi Sándor és Arany János költészetével, s hatásukra kezdett el verselni, magyarul. Az 1870-es évek közepétől azonban, az ébredő nemzeti büszkesége hatására már kizárólag szlovák nyelven írta verseit, és a szlovák irodalom felvirágoztatásának szentelte életét, bár műfordítóként még visszatért a magyar irodalomhoz, Arany és Petőfi műveit, illetve Az ember tragédiáját fordította le szlovák nyelvre. A Hviezdoslav művésznevet 1877-ben vette fel, amelynek jelentése „csillagok dicsőítője” vagy „a csillagok dicsősége”, s ez az áhított dicsőség valóban kijutott neki, még életében ünnepelt költővé vált, „szlovák klasszikussá”, egy mítosszá, amelynek kellékeit napjainkban a kötelező iskolai tananyag, az őt ábrázoló szobrok és arcképek, a róla elnevezett utcák és terek alkotják.

Jana Juráňová, a szlovák kortárs irodalom egyik legjelentősebb alkotója, próza- és drámaíró, műfordító és publicista, az Aspekt nevű feminista szervezet és kiadó egyik alapítója. Írt gyerekkönyveket, számos színdarab szerzője. Életművének egy része már magyarul is megjelent, mint az Égi szerelmek című novelláskötet, a Rendezetlen ügy című regény, A vén kandúr szenvedelmei feminista detektívregény, a Boszimesék Újbanyavárról és Csak csaj című gyermekkönyvek, illetve a Hét életem című interjúkötet egy közép-európai értelmiségi nővel, Agneša Kalinovával. Műveiben a társadalmi egyenlőtlenségek és visszásságok, a nők hátrányos helyzete ellen emeli fel a hangját, felforgatja a hagyományos nemi sztereotípiákat és a szlovák mítoszokat, és ironikus módon leleplezi a 19. és 20. század fordulójának kulcsfontosságú szlovák történelmi személyiségeit. Irodalmi és emberjogi tevékenységéért 2019-ben állami kitüntetésben részesült. Mítoszromboló bátorságát tükrözi ez az eredetiben 2008-ban megjelent regénye is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.