Könyv

A megálmodott regény

Jana Juráňová: Életem a nagy költővel

Kritika

E fiktív életrajzi regényben a nagy költő nem más, mint a szlovák irodalom legnagyobb klasszikusának számító költő, dráma­író és műfordító, a modern szlovák költészet megteremtője, Pavol Országh Hviezdoslav, aki, miként Petőfi, szlovák anyától és magyar apától született.

Országh Pál miskolci, majd késmárki középiskolai évei során ismerkedett meg Petőfi Sándor és Arany János költészetével, s hatásukra kezdett el verselni, magyarul. Az 1870-es évek közepétől azonban, az ébredő nemzeti büszkesége hatására már kizárólag szlovák nyelven írta verseit, és a szlovák irodalom felvirágoztatásának szentelte életét, bár műfordítóként még visszatért a magyar irodalomhoz, Arany és Petőfi műveit, illetve Az ember tragédiáját fordította le szlovák nyelvre. A Hviezdoslav művésznevet 1877-ben vette fel, amelynek jelentése „csillagok dicsőítője” vagy „a csillagok dicsősége”, s ez az áhított dicsőség valóban kijutott neki, még életében ünnepelt költővé vált, „szlovák klasszikussá”, egy mítosszá, amelynek kellékeit napjainkban a kötelező iskolai tananyag, az őt ábrázoló szobrok és arcképek, a róla elnevezett utcák és terek alkotják.

Jana Juráňová, a szlovák kortárs irodalom egyik legjelentősebb alkotója, próza- és drámaíró, műfordító és publicista, az Aspekt nevű feminista szervezet és kiadó egyik alapítója. Írt gyerekkönyveket, számos színdarab szerzője. Életművének egy része már magyarul is megjelent, mint az Égi szerelmek című novelláskötet, a Rendezetlen ügy című regény, A vén kandúr szenvedelmei feminista detektívregény, a Boszimesék Újbanyavárról és Csak csaj című gyermekkönyvek, illetve a Hét életem című interjúkötet egy közép-európai értelmiségi nővel, Agneša Kalinovával. Műveiben a társadalmi egyenlőtlenségek és visszásságok, a nők hátrányos helyzete ellen emeli fel a hangját, felforgatja a hagyományos nemi sztereotípiákat és a szlovák mítoszokat, és ironikus módon leleplezi a 19. és 20. század fordulójának kulcsfontosságú szlovák történelmi személyiségeit. Irodalmi és emberjogi tevékenységéért 2019-ben állami kitüntetésben részesült. Mítoszromboló bátorságát tükrözi ez az eredetiben 2008-ban megjelent regénye is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.