Film

A művészet nagy dolog

Samuel Benchetrit: Szerelmes nehézfiúk

  • 2022. június 8.

Kritika

A gengszter is csak egy érző ember, vágyik a szépre, a jóra, a romantikára, a művészetre. Főleg a művészetre. Lám, verselésre adja kopasz fejét a kikötő rettegett ura, midőn magányos szíve szerelemre gyúl, s alexandrinusban szerzett költeményeivel hódítaná meg a szupermarket ifjú pénztárosnőjét. S hát mi is a poézis?

Egy csomó szokatlan szó (amarillisz!), amelyek jelentését sem a nehéz életű trubadúr, sem múzsája nem ismeri, csak a rímfaragó önképzőkör vezetője biztatja alkotásra a kritikát nehezen tűrő, művészete nem elég lelkes befogadását tettleg is szankcionáló főcsempészt. Akinek elhanyagolt neje azt hiszi, hogy a szemétből kiemelt krikszkrakszos fecni rímei őt éneklik meg, s már ez az utóbb csalókának bizonyuló tudat is elég, hogy kiemelje őt a tespedt depresszióból. Mert neki is kéne szépség, meg romantika, meg művészet. Főleg a művészet.

A főnök szerfelett népszerűtlen kislányának szülinapi buliján való megjelenésre komolyabb ráhatással szükséges ösztönözni az iskolatársakat, így a keleti spiritualitás iránt érdeklődő maffiózó a jelen pillanat megélésének fontosságáról fojtogatás közben elmélkedik. A lányka által kiszemelt tahó siheder viszont némi készpénzért hajlandó érdeklődni iránta.

Aztán ott van a banda behajtó embere, aki méretes fejszével kopogtat az adósságát nem törlesztő könyvelő ablakán, de elkésett, mert becses neje már előzőleg agyonverte a színházi előadás céljára sikkasztó, de a várható következményektől (fejszés behajtó) pánikba eső és a pénzt mégiscsak visszaadni akaró párját. Csak nem hiúsulhat meg a Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre szenvedélyes kapcsolatát bemutató zenés egzisztencialista dráma bemutatója holmi rendezetlen tartozás miatt! Főleg, ha a főszereppel maga a dadogó, de ambiciózus hölgy kívánja színi karrierjét megalapozni. Hát csoda, hogy a fejszés behajtó beleszeret nyomban, és a Sartre szerepére jelentkező ripacsokat sorra elteszi láb alól, hogy ő játszhassa el a filozófust? A dilettáns látomásban, ahol egy színpadon tartózkodik a kisvárosi műkedvelők megformálta Gandhi és Hitler, Marilyn Monroe és Jézus, és persze a világ minden problémáját megoldó irodalmár páros, na, ott megkapja a magáét filozófia és művészet, feminizmus és forradalom.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.