Tévésorozat

A régi és az új

Jeen-yuhs – Kanye-trilógia

  • SzSz
  • 2022. március 9.

Kritika

Hetente albumok százai jelennek meg, amióta pedig a hiphop az új rock, úgy néz ki, mintha minden második fiatal a rappelésben keresné a boldogulást – azonban ha Kanye West kiad egy lemezt, az még mindig hatalmas hírrel és még nagyobb eladásokkal jár.

Sőt: úgy néz ki, hogy bármit csinál, az címlapokra kerül, hiszen a világ egyik legismertebb zenészének számít. Ő pedig tesz is arról, hogy az emberek róla beszéljenek: az egyik számában nemes egyszerűséggel Istennek nevezi magát, vagy épp felszalad a színpadra és kiveszi a Grammy-díjat Taylor Swift kezéből, mert szerinte nem neki kellett volna nyernie.

West elképesztő egójával és problémás személyiségével mindenki tisztában van – amíg viszont ontotta magából a slágereket és a remek albumokat, mindenki elfogadta viselkedését, hiszen a zsenik már csak ilyenek… Az elmúlt években azonban lemezei már inkább csak a megjelenés körülményei vagy az azt övező Twitter-vihar miatt számítottak érdekesnek a kritikusok szerint. A balhék tehát csak addig elfogadhatók, amíg kiemelkedő teljesítmény is társul hozzájuk, vagy csak akkor vagyunk hajlandók a teljesítményére figyelni, amíg West át nem lép bizonyos határokat (pl. Trump támogatása, a feketék rabszolgaságának relativizálása, indulása az elnökségért)? Kanye West épp az ilyen kérdések miatt napjaink egyik legizgalmasabb popkulturális jelensége, a Jeen-yuhs pedig soha nem látott közelségbe hozza őt. A szűk fókusz miatt azonban a belterjességet nem sikerült elkerülni: azoknak nyújt igazi élvezetet a sorozat, akik ismerik Kanye West életét és munkásságát is.

A háromrészes, négy és fél órás dokumentumfilm-sorozat egyik fő célja annak bemutatása, hogy a rapper az egykori, csillogó szemű, feltörekvő zseniből hogyan változott kiszámíthatatlan, érzékeny kvázi őrültté, aki az elmúlt heteket például azzal töltötte, hogy hadjáratot indított exe új barátja ellen. A 2014-es Sráckor egyik legnagyobb truvája az volt, hogy 11 évig forgatták – a Kanye-trilógia 20 évig készült. A mögötte álló Coodie 2002-ben döntötte el, hogy műsorvezetői munkáját otthagyva a zenész mellé szegődik, hogy filmet készítsen felemelkedéséről; végül nem csak ezt, de átalakulását is megörökítette.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.