Film

A szellemek ereje

Erica Tremblay: Fancy Dance

  • - turcsányi -
  • 2024. július 17.

Kritika

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

1969-ben ő is ott volt, amikor az egyesült törzsek képviselői elfoglalták az Alcatraz-szigetet – ő volt a szóvivőjük. Aztán a Berkeley egyetemmel együttműködve elindított egy éjszakánként sugárzó rádióállomást, a Free Alcatrazt. A megszállás közel két évig tartott – a kormány nem teljesítette az indiánok követeléseit. Johnny Lobo (polgári nevén John Trudell) ezután az American Indian Movement elnöke lett (elődjét épp mozgalmi tevékenysége miatt zárták börtönbe), s ebbéli mandátumát egészen 1979-ig viselte. 1979 februárjában Johnny Lobo Washingtonban, a Capitolium lépcsőjén felgyújtotta a nemzeti lobogót (anno még a magyar tévé is beszámolt erről), másnap viselős feleségére, három gyerekére és anyósára rágyújtották a házukat a Duck Valley-i rezervátumban, az ajtókat kívülről rájuk zárták, mind meghaltak. A rendőrségi vizsgálat szerint a tűz merő véletlenségből ütött ki, de ezt körülbelül senki nem hitte el.

Johnny Lobo már 1979-ben Jackson Brownenal zenélt (sűrű éve volt), s ebbéli – nem is sikertelen – karrierjét a későbbiekben sem adta fel, nálunk protest songnak nevezték az olyan dalokat, amelyeket ő írt és énekelt. Nem adta fel, még akkor sem, amikor már a film felé fordult (bár nyilván mondhatnánk úgy is, hogy Hollywood fordult őfelé). 1989-től jó néhány filmben játszott, volt köztük komoly költségvetésű stúdiófilm, számos indie mű, de még Hallmark-sorozat is (ez itt a kötelező fanyalgás helye, de az Álomőrzők korántsem érdemtelen munka), vagy mondok jobbat, benne volt egy Steven Segal-filmben is, a Lángoló jégben. Általában önmagának valamelyik verzióját adta, indián jogvédőt, vietnami veteránt, rádiós disc jockey-t vagy éppenséggel szellemet… Johnny Lobo 2015-ben adta fel a rákkal, az alkohollal és a szeretett hazájával folytatott nyomorúságos küzdelmét. Johnny Lobo egy legenda, akiről dalokat írtak; Johnny Lobo szelleme máig ott van minden, de minden indián filmben – a jobbakban jobban látszik, de átsuhan a gyengébbeken is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.