Kiállítás

„A szenes kályhák mormolása”

A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása

Kritika

A kiállítás rendezője, Barki Gergely művészettörténész a 20. század eleji magyar művészet gazdag, szerteágazó helyi, lokális, európai és nemzetközi hatásait kutatja.

Azok a modern magyar és kelet-európai művészi pályák, hálózatok érdeklik, amelyek a Monarchia keretein belül és kívül, a korabeli legfontosabb művészeti műhelyekben, iskolákban formálódtak, kaptak egyéni hangot. Ebben az időszakban a budapesti, bécsi és müncheni akadémista művészeti képzés mellett Párizs vált a posztimpresszionista és avantgárd irányzatok központjává. Ebben az új komplex művészeti olvasztótégelyben, Cezanne, Gauguin és Matisse, Picasso és Braque, valamint az orosz avantgárd hatása jelölte ki Galimberti Sándor és Dénes Valéria útját, a földrajzi pólus keleti végén pedig a nagybányai művésztelep állt. Galimberti és Dénes átutazóban gyakran megfordultak Kaposváron, Budapesten és Bécsben is. Szinte lehetetlen követni (Barki Gergely tudja), hogy honnan indulnak, érkeznek és térnek haza, mindenhol tanulnak, elképesztő aktivitással alkotnak, állítják ki munkáikat és inspirálódnak, egészen váratlan, korai és tragikus, 1915-ben bekövetkezett halálukig. (Galimbertinek és Dénes Valériának 1914-ben volt utoljára kiállítása Budapesten.)

A kurátor törekedett arra, hogy a két életmű eddig ismert, a legutóbbi 2003-as kaposvári kiállítás (Géger Melinda művészettörténész munkája) óta is felbukkant művekkel együtt összegyűjtse, beazonosítsa, a kétes vagy hibás attribúciós és kronológiai tévedéseket, hiányosságokat kijavítsa, illetve korrigálja. Barki a legkorszerűbb restaurátortechnikai vizsgálatoknak is alávetette a kérdéses képeket. Azonkívül, hogy szakmailag hihetetlenül alapos és pontos munkát végzett, nem egyszerűen két, hanem rögtön négy életművet tett láthatóvá. Galimberti Sándor olasz származású apja ugyanis maga is részesült művészeti képzésben, tehát volt a családban előzménye az alkotásnak, emellett Barki a szerelmi-alkotói szálakat is kibogozva mutatja be Galimberti mellett teljesen egyenrangúan a két élet- és alkotótárs, Lanov Mária és Dénes Valéria életművét. A kiállítás úgy tárja elénk egymás mellett az életműveket, hogy a témában járatlan néző bajosan tudná elkülöníteni, hogy melyik kép melyik művész alkotása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.