Kiállítás

„A szenes kályhák mormolása”

A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása

Kritika

A kiállítás rendezője, Barki Gergely művészettörténész a 20. század eleji magyar művészet gazdag, szerteágazó helyi, lokális, európai és nemzetközi hatásait kutatja.

Azok a modern magyar és kelet-európai művészi pályák, hálózatok érdeklik, amelyek a Monarchia keretein belül és kívül, a korabeli legfontosabb művészeti műhelyekben, iskolákban formálódtak, kaptak egyéni hangot. Ebben az időszakban a budapesti, bécsi és müncheni akadémista művészeti képzés mellett Párizs vált a posztimpresszionista és avantgárd irányzatok központjává. Ebben az új komplex művészeti olvasztótégelyben, Cezanne, Gauguin és Matisse, Picasso és Braque, valamint az orosz avantgárd hatása jelölte ki Galimberti Sándor és Dénes Valéria útját, a földrajzi pólus keleti végén pedig a nagybányai művésztelep állt. Galimberti és Dénes átutazóban gyakran megfordultak Kaposváron, Budapesten és Bécsben is. Szinte lehetetlen követni (Barki Gergely tudja), hogy honnan indulnak, érkeznek és térnek haza, mindenhol tanulnak, elképesztő aktivitással alkotnak, állítják ki munkáikat és inspirálódnak, egészen váratlan, korai és tragikus, 1915-ben bekövetkezett halálukig. (Galimbertinek és Dénes Valériának 1914-ben volt utoljára kiállítása Budapesten.)

A kurátor törekedett arra, hogy a két életmű eddig ismert, a legutóbbi 2003-as kaposvári kiállítás (Géger Melinda művészettörténész munkája) óta is felbukkant művekkel együtt összegyűjtse, beazonosítsa, a kétes vagy hibás attribúciós és kronológiai tévedéseket, hiányosságokat kijavítsa, illetve korrigálja. Barki a legkorszerűbb restaurátortechnikai vizsgálatoknak is alávetette a kérdéses képeket. Azonkívül, hogy szakmailag hihetetlenül alapos és pontos munkát végzett, nem egyszerűen két, hanem rögtön négy életművet tett láthatóvá. Galimberti Sándor olasz származású apja ugyanis maga is részesült művészeti képzésben, tehát volt a családban előzménye az alkotásnak, emellett Barki a szerelmi-alkotói szálakat is kibogozva mutatja be Galimberti mellett teljesen egyenrangúan a két élet- és alkotótárs, Lanov Mária és Dénes Valéria életművét. A kiállítás úgy tárja elénk egymás mellett az életműveket, hogy a témában járatlan néző bajosan tudná elkülöníteni, hogy melyik kép melyik művész alkotása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.