Kiállítás

„A szenes kályhák mormolása”

A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása

Kritika

A kiállítás rendezője, Barki Gergely művészettörténész a 20. század eleji magyar művészet gazdag, szerteágazó helyi, lokális, európai és nemzetközi hatásait kutatja.

Azok a modern magyar és kelet-európai művészi pályák, hálózatok érdeklik, amelyek a Monarchia keretein belül és kívül, a korabeli legfontosabb művészeti műhelyekben, iskolákban formálódtak, kaptak egyéni hangot. Ebben az időszakban a budapesti, bécsi és müncheni akadémista művészeti képzés mellett Párizs vált a posztimpresszionista és avantgárd irányzatok központjává. Ebben az új komplex művészeti olvasztótégelyben, Cezanne, Gauguin és Matisse, Picasso és Braque, valamint az orosz avantgárd hatása jelölte ki Galimberti Sándor és Dénes Valéria útját, a földrajzi pólus keleti végén pedig a nagybányai művésztelep állt. Galimberti és Dénes átutazóban gyakran megfordultak Kaposváron, Budapesten és Bécsben is. Szinte lehetetlen követni (Barki Gergely tudja), hogy honnan indulnak, érkeznek és térnek haza, mindenhol tanulnak, elképesztő aktivitással alkotnak, állítják ki munkáikat és inspirálódnak, egészen váratlan, korai és tragikus, 1915-ben bekövetkezett halálukig. (Galimbertinek és Dénes Valériának 1914-ben volt utoljára kiállítása Budapesten.)

A kurátor törekedett arra, hogy a két életmű eddig ismert, a legutóbbi 2003-as kaposvári kiállítás (Géger Melinda művészettörténész munkája) óta is felbukkant művekkel együtt összegyűjtse, beazonosítsa, a kétes vagy hibás attribúciós és kronológiai tévedéseket, hiányosságokat kijavítsa, illetve korrigálja. Barki a legkorszerűbb restaurátortechnikai vizsgálatoknak is alávetette a kérdéses képeket. Azonkívül, hogy szakmailag hihetetlenül alapos és pontos munkát végzett, nem egyszerűen két, hanem rögtön négy életművet tett láthatóvá. Galimberti Sándor olasz származású apja ugyanis maga is részesült művészeti képzésben, tehát volt a családban előzménye az alkotásnak, emellett Barki a szerelmi-alkotói szálakat is kibogozva mutatja be Galimberti mellett teljesen egyenrangúan a két élet- és alkotótárs, Lanov Mária és Dénes Valéria életművét. A kiállítás úgy tárja elénk egymás mellett az életműveket, hogy a témában járatlan néző bajosan tudná elkülöníteni, hogy melyik kép melyik művész alkotása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?