Színház

A tűz heve

Merre jársz…?

Kritika

Akkor vannak igazán elemükben, amikor forgószélként száguldoznak, amikor pillanatokba sűrítik egy bútorszállító brigád többórás munkáját és az élet színességét, amikor fékeveszetten táncolnak, ünnepelnek és tombolnak a színpadon. Az SZFE Tárnoki–Jákfalvi prózai színészosztály történetét az előadás szempontjából is érdemes felidézni.

2018-ban kezdtek, akkor még Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea osztályaként. Nem volt szerencséjük: néhány nyugodt szemeszter után jött a Covid és a modellváltás. Zsámbéki már akkor felmondott, amikor a Vidnyánszky Attila vezette kuratóriumot kinevezték; Fullajtár pedig pár hónappal később, az egyetemfoglalás után kialakult helyzetben. Akkoriban komplett osztályok is elhagyták az SZFE-t, hogy a tanulmányaikat a Freeszfén folytassák, mindenki a saját élethelyzetét, nehézségeit, lehetőségeit figyelembe véve döntött. Ez az egyetemfoglalásban részt vevő osztály maradt, vezetésüket Jákfalvi Magdolna mint „elméleti osztályfőnök” és Tárnoki Márk vette át. Tárnoki maga is csak 2019-ben végzett, korábban tanársegéd volt Zsámbéki mellett, és tanít a Freeszfén is. Alighanem ennek az osztálynak van a leghosszabb neve az SZFE történetében: a Facebookon Zsámbéki/Fullajtár/Tárnoki/Jákfalvi osztályként szerepelnek.

A Merre jársz…? című előadásukat teljesen önállóan hozták létre, a rendező, a dramaturg és a koreográfus is közülük került ki, és a nemrég újranyitott Ódry Színpadon mutatták be – az új vezetés alatt három évig nem volt vizsgaelőadás az egyetemfoglalás szimbólumává vált helyszínen. Az előadás Olivier Bourdeaut nagy sikerű Merre jársz, Bojangles? című regényén alapszik, amely egy család történetét meséli el a fiú szemszögéből. A fiú gazdag szülei folyton önfeledten buliznak, tánccal, a társadalmi elvárások figyelmen kívül hagyásával menekülnek el a rideg valóság (számlák, adó, iskola, munka) elől, hogy sokkal színesebben, játékosabban, élettelibben élhessenek. Lassan kiderül azonban, hogy ez az alternatív valóság tulajdonképpen azért jött létre, hogy ideális környezetet teremtsen a mentális problémáktól szenvedő feleségnek, amíg az agya teljesen „kiköltözik”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.