Színház

A tűz heve

Merre jársz…?

Kritika

Akkor vannak igazán elemükben, amikor forgószélként száguldoznak, amikor pillanatokba sűrítik egy bútorszállító brigád többórás munkáját és az élet színességét, amikor fékeveszetten táncolnak, ünnepelnek és tombolnak a színpadon. Az SZFE Tárnoki–Jákfalvi prózai színészosztály történetét az előadás szempontjából is érdemes felidézni.

2018-ban kezdtek, akkor még Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea osztályaként. Nem volt szerencséjük: néhány nyugodt szemeszter után jött a Covid és a modellváltás. Zsámbéki már akkor felmondott, amikor a Vidnyánszky Attila vezette kuratóriumot kinevezték; Fullajtár pedig pár hónappal később, az egyetemfoglalás után kialakult helyzetben. Akkoriban komplett osztályok is elhagyták az SZFE-t, hogy a tanulmányaikat a Freeszfén folytassák, mindenki a saját élethelyzetét, nehézségeit, lehetőségeit figyelembe véve döntött. Ez az egyetemfoglalásban részt vevő osztály maradt, vezetésüket Jákfalvi Magdolna mint „elméleti osztályfőnök” és Tárnoki Márk vette át. Tárnoki maga is csak 2019-ben végzett, korábban tanársegéd volt Zsámbéki mellett, és tanít a Freeszfén is. Alighanem ennek az osztálynak van a leghosszabb neve az SZFE történetében: a Facebookon Zsámbéki/Fullajtár/Tárnoki/Jákfalvi osztályként szerepelnek.

A Merre jársz…? című előadásukat teljesen önállóan hozták létre, a rendező, a dramaturg és a koreográfus is közülük került ki, és a nemrég újranyitott Ódry Színpadon mutatták be – az új vezetés alatt három évig nem volt vizsgaelőadás az egyetemfoglalás szimbólumává vált helyszínen. Az előadás Olivier Bourdeaut nagy sikerű Merre jársz, Bojangles? című regényén alapszik, amely egy család történetét meséli el a fiú szemszögéből. A fiú gazdag szülei folyton önfeledten buliznak, tánccal, a társadalmi elvárások figyelmen kívül hagyásával menekülnek el a rideg valóság (számlák, adó, iskola, munka) elől, hogy sokkal színesebben, játékosabban, élettelibben élhessenek. Lassan kiderül azonban, hogy ez az alternatív valóság tulajdonképpen azért jött létre, hogy ideális környezetet teremtsen a mentális problémáktól szenvedő feleségnek, amíg az agya teljesen „kiköltözik”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.