Kiállítás

A városarcheológus ravatalánál

LUGO: Á.R.A.M.L.Á.S

Kritika

A kiállítás Lugosi Lugo László személyes Budapest-fotográfiái köré épül, és egyik nagy érdeme az, hogy azt is megérinti, aki keveset tud a szamizdatról, vagy akinek a rendszerváltás előtti avantgárd végtelen távolságból ködlik csupán.

Azt is megragadja, aki esetleg magáról Lugóról sem hallott azelőtt. A Templomtérben Kurdy Fehér János koncepciója alapján megvalósult tárlat önmagát adja (el): installációként, önálló műként és alanyának munkásságát bemutató kiállításként egyaránt működik. Átlagos Budapest-rajongók éppúgy élvezik, mint a korszak bennfentesei.

„…van nekünk itt ez a Lugo az ő szemével, amely néz. Újra meg újra megnézi nekünk Budapestet”, írta Esterházy Péter. Valóban nem mindennapi tekintet ez. Lugosi Lugo László személyes Budapest-archívumából mintegy 1200 kép vetül tematikus sorozatokban a falra. A zsidó Budapest, a graffitik, rozsdazónák, művészportrék, a betonszörnyek, neonreklámok és társaik mind egy-egy szubjektív nézőpontot kínálnak a nagyvárosi Hydra ezer csápja között vergődő valóság feltérképezésére. A kortárs archívum pillanatképei mellett az apszisban megjelenik a múlt is: Lugo tíz éven át filológiai pontossággal kutatta a 19. és 20. század fordulóján nagyvárossá váló Budapest legendás megörökítőjének, Klösz Györgynek a munkásságát. Újrafotózta Klösz látképeit, néha nagy nehézségek árán sikerült csak az eredeti nézőpontot reprodukálnia, hiszen a város időközben beépült. Az eredményt két vaskos kötetben publikálta. (Lugo idővel aztán autentikusabbnak is tekintette albumokban megjelentetni a fotóit a kiállítóterek helyett.) Az apszisban kiállított képpárok további városok hasonló felfedezésére inspirálták. Bár Lugo a rendszerváltás után egyre inkább az építészeti fotó felé fordult, témaválasztása mutatja, mi izgatta a holt anyag megörökítésében – az élet, amely létrehozta azt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.