Színház

Ádám és Ádám

Hal és háló

Kritika

Az előadás irodalmi alapanyaga, Thurzó Gábor regénye az életmű kevésbé ismert darabjai közé tartozik.

Először 1944-ben jelent meg Nappalok és éjszakák címmel, majd az azonos című, a korszakban közismertebbé vált Szimonov-regény miatt másodjára már A hal és a háló címmel adták ki 1970-ben. A kötet borítójára Kass János hullámzó vonalakat és egy közéjük szorult, tojás alakú testet tervezett, ez a kép látható az előadás plakátján is. Nem tudni, a borító inspirálta-e Ambrus Mária díszlettervezőt, minden­esetre a díszletet egy építési állványzat mellett (amely a színház a színházban jeleneteknél színpadul szolgál) szőnyegszerűen összetekert, rózsaszín „pukkantgatós” nejlonok adják, a színészek ezeket bontják ki, tekerik magukra, terítik és hullámoztatják a térben, látvánnyá vetítve a szereplők belső lobogását, nyughatatlanságát és szenvedélyeit.

1935-ben járunk, Sopronban. Sopron mindig is arisztokratikus magába zárkózottságban, szinte önálló városállamként létezett, művelt, öntudatos, művészetkedvelő polgárokkal, de alapvetően konzervatív, a szokatlan eszméktől, formabontó művészeti irányzatoktól elzárkózó közösségként. Idehelyezik segédtanárnak Dauner Józsefet (Fehér László). A magányos fiatalember megismerkedik egy színésszel, Várnagy Kálmánnal (Major Erik). Kettejük sorsszerű találkozása nem egyértelműen definiálható, ám rendkívül erős barátsága-szerelme, a kapcsolatuk felépülése, hullámzása, majd kisülése adja a regény és az előadás fő vonulatát, amelyet árnyal a színész és egy anyja korabeli német nő kapcsolata, valamint a Nagy-Bakonyi Boglárka által játszott két helybéli lány jelenléte is.

Ha nem tudnánk, hogy az előadást Zsótér Sándor rendezte, az első percekben Horváth Csabára gyanakodhatnánk, hiszen az egy anyagból összeálló díszlet és a mozgás meghatározó szerepe az ő rendezéseit jellemzi. No meg Fehér László az egyik meghatározó színésze. A német nőt azonban Ladányi Andrea játssza, így – bár a színlap nem tüntet fel koreográfust – nyilvánvaló, hogy az ő keze munkája a mozgásanyag, amely nemcsak a saját szerepformálásában, hanem az egész előadásban kiemelt szerepet kap.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.