Színház

Ádám és Ádám

Hal és háló

Kritika

Az előadás irodalmi alapanyaga, Thurzó Gábor regénye az életmű kevésbé ismert darabjai közé tartozik.

Először 1944-ben jelent meg Nappalok és éjszakák címmel, majd az azonos című, a korszakban közismertebbé vált Szimonov-regény miatt másodjára már A hal és a háló címmel adták ki 1970-ben. A kötet borítójára Kass János hullámzó vonalakat és egy közéjük szorult, tojás alakú testet tervezett, ez a kép látható az előadás plakátján is. Nem tudni, a borító inspirálta-e Ambrus Mária díszlettervezőt, minden­esetre a díszletet egy építési állványzat mellett (amely a színház a színházban jeleneteknél színpadul szolgál) szőnyegszerűen összetekert, rózsaszín „pukkantgatós” nejlonok adják, a színészek ezeket bontják ki, tekerik magukra, terítik és hullámoztatják a térben, látvánnyá vetítve a szereplők belső lobogását, nyughatatlanságát és szenvedélyeit.

1935-ben járunk, Sopronban. Sopron mindig is arisztokratikus magába zárkózottságban, szinte önálló városállamként létezett, művelt, öntudatos, művészetkedvelő polgárokkal, de alapvetően konzervatív, a szokatlan eszméktől, formabontó művészeti irányzatoktól elzárkózó közösségként. Idehelyezik segédtanárnak Dauner Józsefet (Fehér László). A magányos fiatalember megismerkedik egy színésszel, Várnagy Kálmánnal (Major Erik). Kettejük sorsszerű találkozása nem egyértelműen definiálható, ám rendkívül erős barátsága-szerelme, a kapcsolatuk felépülése, hullámzása, majd kisülése adja a regény és az előadás fő vonulatát, amelyet árnyal a színész és egy anyja korabeli német nő kapcsolata, valamint a Nagy-Bakonyi Boglárka által játszott két helybéli lány jelenléte is.

Ha nem tudnánk, hogy az előadást Zsótér Sándor rendezte, az első percekben Horváth Csabára gyanakodhatnánk, hiszen az egy anyagból összeálló díszlet és a mozgás meghatározó szerepe az ő rendezéseit jellemzi. No meg Fehér László az egyik meghatározó színésze. A német nőt azonban Ladányi Andrea játssza, így – bár a színlap nem tüntet fel koreográfust – nyilvánvaló, hogy az ő keze munkája a mozgásanyag, amely nemcsak a saját szerepformálásában, hanem az egész előadásban kiemelt szerepet kap.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.