Rádió

„Amiként kezdtem”

Az UNICEF podcastsorozata

Kritika

„A kiskori élményeknek meghatározó szerepe van személyiségünk fejlődésében, a magán- és szakmai életünk alakulásában. Az UNICEF Magyarország sikeres és elismert művészek, tudósok, köz­életi személyiségek emlékeinek bemutatásával, izgalmas és mély beszélgetésekkel helyezi fókuszba ennek a megismételhetetlen és felbecsülhetetlenül fontos idő­szaknak a tétjét.”

Ez a gyerekeket támogató legnagyobb szervezet, az UNICEF magyarországi tagozata által indított Így lettem című podcast (illetve videó-) sorozat alapvetése. És igen, gyerekkora végül is mindenkinek volt, kinek ilyen, kinek olyan, és tény, hogy meghatározza az egész életünket. Az ENSZ gyermekalapja ezúttal a pozitív példákon keresztül igyekszik megközelíteni a témát.

Technikailag sincs túlgondolva a dolog: az aktuális trendeknek megfelelően kettős platformon fut a sorozat: az anyagot hangos formában a Spotify-on, a videókat pedig a YouTube-on lehet elérni. Utóbbinak is nagyon letisztult a formája: egy-egy mikrofon, egy kérdező és egy kérdezett, díszletként némi növényi dekoráció.

A háttérben aligha anyagi megfontolások állnak, sokkal inkább a változó befogadói elvárások iránt táplált megfelelési vágy. Az új egyszerűség diadalmenete figyelhető meg ugyanis az elmúlt évek online médiatartalmaiban. Leváltak a díszletek, eltűntek az effektek, a bevágások, mindenféle blikkfang, és maradt a két, egymással beszélgető ember. A podcastverzió minderről a vizualitást is lehámozta, itt már csupán a puszta emberi hang marad, amelyet bárhová magunkkal vihetünk. Egyfelől üdítő ez a letisztultság, másfelől mégis hiányzik a rádió aranykorának technikai összetettsége, és a sokszínű műsorszerkezet is. De hát a rádió aranykorának vége van, a szigorúan szerkesztett, körültekintően összevágott, sok szűrőn át adásba kerülő anyagok a múlt ködébe vesznek, és épp a Spotify közelmúltbeli botrányai mutatják meg, hogy amiben járunk, az már valami nagyon más minőség.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.