Könyv

Félelem és függés

Betty Friedan: A nőiesség kultusza

Kritika

Hogy időszerű-e 2021-ben Magyarországon (egyébként a szerző születésének 100. évfordulóján) kiadni egy 1963-as amerikai feminista alapművet, arra spontán és egyértelmű választ ad egy minapi online hirdetés, amelyben egy vidéki város kulturális központja fiatal feleségek és házasodni készülő hölgyek számára hirdet „derékasszony-képzést”.

A program kínálatában első helyen szerepel a „mentális és lelki egészség megtartása”, a sütés-főzés és hasonlók csak ezután következnek! A szervezők, akár olvasták A nőiesség kultuszát, akár nem, ráéreztek valami fontosra. Pont arra, aminek a pszichológus-újságíró-nőmozgalmár Betty Friedan az egész könyvét szentelte: hogy tudniillik, a hagyományos-kiszolgáló női szerep, a személyes képességeink, ambícióink elfojtása, a „másokon keresztül élés” a nők túlnyomó többsége számára hosszú távon pszichésen pusztító.

A nyolcvanas évek végén a könyv szerepelt az egyik első magyarországi gender studies kurzus olvasmánylistáján is, ám a JATE (ma: SZTE) angol tanszékének oktatói, Reschné Marinovich Sarolta és Barát Erzsébet meglepő tapasztalatot szereztek. A megfáradt anyáik élete elől menekülni akaró hallgatók nem értették ugyanis, mégis mi bajuk van ezeknek a jómódú, elkényeztetett amerikai nőknek. Ők is várták a fehér lovon (Mercedesen) érkező herceget, aki mellett majd nem kell dolgozniuk. A háztartásbeli feleség szerepe azóta is sokak álma itthon, ugyanakkor rengeteg nő csúszik bele (legkésőbb a gyerekvállalás után), hogy a házimunka szinte kizárólag rájuk marad. Sokak egyéni érvényesülése szorul háttérbe családanyává válva, vagy akár csak párkapcsolatban (akármennyire nem így tervezték). A nőiesség kultusza fontos figyelmeztetés, hiánypótló és kijózanító olvasmány. Nem családellenes, sőt: többször kitér arra, hogy egy frusztrált feleség és anya a férjét, gyerekeit sem teszi boldoggá. Friedan nem a házasság ellen, hanem a feleség kiszolgáló szerepe ellen tiltakozik, és a felek egyenrangúságára épülő partnerházasság mellett foglal állást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.