Könyv

Félelem és függés

Betty Friedan: A nőiesség kultusza

Kritika

Hogy időszerű-e 2021-ben Magyarországon (egyébként a szerző születésének 100. évfordulóján) kiadni egy 1963-as amerikai feminista alapművet, arra spontán és egyértelmű választ ad egy minapi online hirdetés, amelyben egy vidéki város kulturális központja fiatal feleségek és házasodni készülő hölgyek számára hirdet „derékasszony-képzést”.

A program kínálatában első helyen szerepel a „mentális és lelki egészség megtartása”, a sütés-főzés és hasonlók csak ezután következnek! A szervezők, akár olvasták A nőiesség kultuszát, akár nem, ráéreztek valami fontosra. Pont arra, aminek a pszichológus-újságíró-nőmozgalmár Betty Friedan az egész könyvét szentelte: hogy tudniillik, a hagyományos-kiszolgáló női szerep, a személyes képességeink, ambícióink elfojtása, a „másokon keresztül élés” a nők túlnyomó többsége számára hosszú távon pszichésen pusztító.

A nyolcvanas évek végén a könyv szerepelt az egyik első magyarországi gender studies kurzus olvasmánylistáján is, ám a JATE (ma: SZTE) angol tanszékének oktatói, Reschné Marinovich Sarolta és Barát Erzsébet meglepő tapasztalatot szereztek. A megfáradt anyáik élete elől menekülni akaró hallgatók nem értették ugyanis, mégis mi bajuk van ezeknek a jómódú, elkényeztetett amerikai nőknek. Ők is várták a fehér lovon (Mercedesen) érkező herceget, aki mellett majd nem kell dolgozniuk. A háztartásbeli feleség szerepe azóta is sokak álma itthon, ugyanakkor rengeteg nő csúszik bele (legkésőbb a gyerekvállalás után), hogy a házimunka szinte kizárólag rájuk marad. Sokak egyéni érvényesülése szorul háttérbe családanyává válva, vagy akár csak párkapcsolatban (akármennyire nem így tervezték). A nőiesség kultusza fontos figyelmeztetés, hiánypótló és kijózanító olvasmány. Nem családellenes, sőt: többször kitér arra, hogy egy frusztrált feleség és anya a férjét, gyerekeit sem teszi boldoggá. Friedan nem a házasság ellen, hanem a feleség kiszolgáló szerepe ellen tiltakozik, és a felek egyenrangúságára épülő partnerházasság mellett foglal állást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.