Könyv

Félelem és függés

Betty Friedan: A nőiesség kultusza

Kritika

Hogy időszerű-e 2021-ben Magyarországon (egyébként a szerző születésének 100. évfordulóján) kiadni egy 1963-as amerikai feminista alapművet, arra spontán és egyértelmű választ ad egy minapi online hirdetés, amelyben egy vidéki város kulturális központja fiatal feleségek és házasodni készülő hölgyek számára hirdet „derékasszony-képzést”.

A program kínálatában első helyen szerepel a „mentális és lelki egészség megtartása”, a sütés-főzés és hasonlók csak ezután következnek! A szervezők, akár olvasták A nőiesség kultuszát, akár nem, ráéreztek valami fontosra. Pont arra, aminek a pszichológus-újságíró-nőmozgalmár Betty Friedan az egész könyvét szentelte: hogy tudniillik, a hagyományos-kiszolgáló női szerep, a személyes képességeink, ambícióink elfojtása, a „másokon keresztül élés” a nők túlnyomó többsége számára hosszú távon pszichésen pusztító.

A nyolcvanas évek végén a könyv szerepelt az egyik első magyarországi gender studies kurzus olvasmánylistáján is, ám a JATE (ma: SZTE) angol tanszékének oktatói, Reschné Marinovich Sarolta és Barát Erzsébet meglepő tapasztalatot szereztek. A megfáradt anyáik élete elől menekülni akaró hallgatók nem értették ugyanis, mégis mi bajuk van ezeknek a jómódú, elkényeztetett amerikai nőknek. Ők is várták a fehér lovon (Mercedesen) érkező herceget, aki mellett majd nem kell dolgozniuk. A háztartásbeli feleség szerepe azóta is sokak álma itthon, ugyanakkor rengeteg nő csúszik bele (legkésőbb a gyerekvállalás után), hogy a házimunka szinte kizárólag rájuk marad. Sokak egyéni érvényesülése szorul háttérbe családanyává válva, vagy akár csak párkapcsolatban (akármennyire nem így tervezték). A nőiesség kultusza fontos figyelmeztetés, hiánypótló és kijózanító olvasmány. Nem családellenes, sőt: többször kitér arra, hogy egy frusztrált feleség és anya a férjét, gyerekeit sem teszi boldoggá. Friedan nem a házasság ellen, hanem a feleség kiszolgáló szerepe ellen tiltakozik, és a felek egyenrangúságára épülő partnerházasság mellett foglal állást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.