Kiállítás

Írás a falon

Vas István. Az idő metszeteiben

Kritika

Vas István 1944. január elsején kezdte el vezetni órákra lebontott munkanaplóját. A háború szorításában, állandó életveszélyben, mint­egy az élet és a művészet melletti tanúságtételként jegyezte fel, hogy aznap milyen penzumot végzett el. Egészen a halála napjáig, 1991. december 16-ig dolgozott így.

A füzeteket az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Még aznapra is fel vannak írva az elvégzendő feladatok, de nyugtázásuk helyett már csak ennyi áll: „Pista meghal.” Ezzel harmadik felesége, Szántó Piroska lezárta az életművet. A kiállításon ezekből az oldalakból kifényképezett és felnagyított lapok a fejünk felett vezetnek és kötik össze a termeket, hidat képezve a sokszínű, gazdag életmű különböző állomásai között, megidézve a költő, esszéista és műfordító alakját és alkotásait. Összefügg a kettő: Vas István szépíróként nagyon sokszor épített a személyesre, az intimre.

„Velem / Maradtak az idő metszeteiben, / Akikkel többféle időben beszélek. / Egyedül. A telítődő éjnek” – olvashatjuk a kiállítás címét is adó versében. És ezen a kiállításon mi is mintha az egyik metszéspontban állnánk, ahonnan immár teljességében átlátható egy nehéz, küzdelmes, értékes örökséget hátrahagyó művész munkássága.

Az eredeti tervek szerint az 1911-ben született szerző 110. születésnapját ünnepelték volna ezzel az átfogó anyaggal, ám a lezárások közbeszóltak. A Covid miatt sajnos a szerzőről készült, a kisteremben megtekinthető dokumentumfilm sem tudott a tervezett formában elkészülni. Fontos barátai és munkatársai közül például Görgey Gábor és Kabdebó Lóránt, noha mindkettőjükkel több egyeztetett időpontja is volt a szervezőknek, a járvány idején vesztette életét. De a két részből álló anyag, amelynek első felében a kortársai emlékeznek Vasra, a második felében a szerző és Szentendre van a fókuszban, így is izgalmas, informatív, és teli van nagyon jó történetekkel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.