Lemez

Antisztár születik

Grandaddy – Blu Wav

Kritika

Modesto leghíresebb szülötte vitathatatlanul George Lucas, de ugyanebből az észak-kaliforniai városból származik Jason Lytle, a Grandaddy frontembere, agytrösztje.

Az 54 éves énekes-dalszerző felmenői között nem találunk muzsikusokat, zenei érdeklődése az idősebb testvérei lemezgyűjteményéből fakadt. A kis Jason már ötévesen dobolni és zongorázni tanult, végül autodidakta módon tanult meg több hangszeren is játszani. Kamasz- és tiné­dzseréveiben nagy reményű gördeszkás volt, de aztán egy súlyos térdsérülés véget vetett a sportkarrierjének. Igazi deszkásként szerette a Suicidal Tendenciest és a Bad Brainst, odavolt a Metallicáért is, de már ekkor sokfelé ágazott az ízlése: az Electric Light Orchestra nagy ívű progpopjáért és a Beach Boys pszichedéliájáért ugyanúgy tudott lelkesedni, mint a Pavement vagy a Pixies garázsrockjáért.

Lytle 1992-ben alapította meg a Grandaddyt Kevin Garcia basszusgitárossal és Aaron Burtch dobossal, majd csatlakozott hozzájuk Jim Fairchild gitáros és Tim Dryden billentyűs. Még ugyanabban az évben megjelentettek egy kazettát Prepare to Bawl címmel, ezt két évvel később követte a szintén szalagon kiadott Complex Party Come Along Theories. 1996-ban érkezett az A Pretty Mess by This One Band címre hallgató minialbum, egy évre rá pedig az első igazi nagylemez, az Under the Western Freeway – mindkettő a seattle-i illetőségű Will kiadó gondozásában. A zenekarnak ekkorra már végleg összeállt a védjegyszerű hangzása: space rockos, indie-folkos dalaik sokak (például David Bowie) tetszését elnyerték, Lytle keserédes énekstílusa és a humort sem nélkülöző szövegei pedig leginkább Nagy-Britanniában találtak értő fülekre. A frontember a mai napig gyakran énekel a természet és a technológia kapcsolatáról, és ez az akusztikus és elektronikus megszólalást ötvöző hangzásukban is visszaköszön.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.