Kiállítás

Átverés, csalás, plágium

Valódi hamisítvány: A hamisítvány és a hamisítás története

Kritika

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

A hat egységbe sorolt hamisítványok az ókortól napjainkig vezetik végig a nézőt egy-egy csalás mögötti tény bemutatásával. A válogatásnak a nem titkolt célja, hogy rámutasson arra, milyen fontos kritikusan szemlélni a világot. Már az első tegező kísérőszövegnél, az első megmozduló miniatúra után világossá válik, hogy az anyag elsősorban az általános iskolák felső osztályának, illetve középiskolásoknak és fiatal egyetemistáknak szól; de még egy „sokat látott” felnőttnek is számos új információval szolgálhat, hiszen mi is sokszor találkozunk (nem csak a közösségi médiafelületeken) álhírekkel. Az első egység az egyházi és a világi hatalom megszerzésének, legitimációjának és fenntartásának kérdését járja körül. Ennek egyik (máig tovább élő része) az uralkodóra veszélyes egyének emlékének kitörlése (Caracalla nemcsak meggyilkoltatta testvérét/társuralkodóját, Getát, hanem minden falfestményről lekapartatta), a másik az ún. Constantinusi adománylevél, amelyet i. sz. 300 körülire datáltak, és a pápai hatalom eredet­mítoszának felépítésére szolgált – az okirat későbbi keletkezését már 1440-ben tudományosan bizonyította Lorenzo Valla. Felbukkannak a katolikus vallás ereklyéi és egy korai, a hamis relikviákat kigúnyoló „karikatúra” Boccaccio Dekameronjából.

A második etap (Világunk megértése) a könyvnyomtatás feltalálásával megnyíló információdömpinggel foglalkozik, azzal az érdekes időszakkal, amikor a rációba vetett hit kéz a kézben járt a babonákkal, hiedelmekkel. Elég csak megnézni egy korabeli világtérképet, amelynek szinte elengedhetetlen részeit képezik az óceánban feltűnő fantasztikus lények, tengeri szörnyek (maga Kolumbusz is állította, hogy látott három sellőt, „bár nem voltak bájos teremtmények”). Az információéhséget csillapították a fiktív útleírások is; ebben kétségkívül a legnagyobb játékos a már fiatalkorában átverésekből élő George Psalmanazar volt, aki 1705-ben állítólagos hazájának, Formosának szokásait írta le. Volt abban minden, kannibalizmus, állatáldozat a Sátánnak, föld alatti, kör alakú ablakkal rendelkező házak, sőt saját nyelvet és naptárt is kreált a formosai népnek. Hitelességét azzal is fokozta, hogy nyers húst evett és ülve aludt. Mindez a londoni társasági élet megbecsült tagjává avatta. Halála előtt viszont leírta, hogy csak az érdekelte, hol a határ, mit hisznek el neki. A továbbiakban képbe kerülnek a boszorkányperek is. S mivel a kiállítás interaktív, tesztelhetjük, hogy egy-egy esethez hogyan viszonyul a mi „cenzúramérőnk”. Idekerült a piltdowni ember, azaz a legősibb angol ember esete (1912), mely csalás felépítésében vélhetően Arthur Conan Doyle is tevőlegesen részt vett, s tudományos leleplezése nem kevesebb, mint negyven évbe fájt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.