Színház

Kire ütött ez a gyerek?

John Millington Synge: A Nyugat császára

Kritika

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

Mindhárom cím indokolható, de mindhárom kissé megtévesztő is, mert egyik sem számol azzal, hogy nekünk itt, Kelet-Európában teljesen mást jelent a Nyugat, mint az íreknek. A darab ugyanis egy világtól elzárt ír faluban játszódik, valahol a nyugati végeken. Mintha – ha már Miskolc – Borsod egyik zsákfalujában járnánk, ahonnan sem a valóságban, sem képletesen nem vezetnek utak kifelé. Vagy Irgácson, Egressy Zoltán Portugáljának színhelyén, mely darabot már csak azért is meg kell említeni, mert Synge minden bizonnyal hatott Egressyre. Mindkét mű egy falusi kocsmában játszódik, mindkettőnek a kocsmáros lánya az egyik főszereplője, aki elvágyódik a közegéből, megmentőjét pedig egy betérő idegenben véli megtalálni.

Synge drámájában Pegeen korántsem fehér lovon érkező „királyfija” azzal vív ki tiszteletet a helyi közösségben, hogy messziről jött idegenként az apja megölésével dicsekszik. Abszurd ötlet, ismerve azonban Martin McDonagh nálunk is sokat játszott, szintén az ír vidéken játszódó drámáit, már nem lepődünk meg az alkoholba és erőszakba oldott kilátástalanságon.

Antal Csaba díszletében a falakról és az ajtóról pereg a festék, minden szürke, koszlott, a székek vaslába rozsdás, a falakon fakult képek, a luxus netovábbja pedig egy giccses, hálózatra kapcsolt tájkép, amelyet, ha jól oldalba vágnak, világít. Szlávik Juli jelmezei sem a darab keletkezésének idejét, hanem az időtlen jelent idézik. Ha elmegyünk egy magyar faluba, nagyon hasonló öltözeteket láthatunk: steppelt mellény, kockás ing, munkásnadrág és gumicsizma. És a fiatal lányok, nők suta igyekezetét, hogy azért egy-két second hand darabbal kitűnjenek a környezetükből. Egyre gyarapodó sár- és vérfoltok az arcokon, a ruhákon.

Ascher Tamás rendezése egyensúlyban tartja az abszurditást a realitással, pontos látleletet ad erről a világról, kibontja a szereplők motivációit, a színészek pedig élnek a lehetőséggel.

A címszereplő, Börcsök Olivér kamaszos alkatával, riadtságával, zilált külsejével korántsem egy hős képzetét keltve érkezik a kocsmába. Űzött vad, aki már attól boldog, hogy tiszta ágyneműben alhat, és beállhat pultos fiúnak. Van azonban egy nagy előnye: ő a távolról jött ember, aki azt mond, amit akar. S rádöbben arra, hogy életében először rá is figyelhetnek, ő is lehet valaki. Ha mással nem, hát azzal a mesével, hogy egy ásóval kettévágta az apja fejét. A színész néhány apró mozzanattal is képes érzékeltetni, hogy milyen is volt eddig Christy Mahon élete. Ahogy az ágyneműt csodálja, ahogy a közönsége lankadó érdeklődését látható igyekezettel és újabb, még véresebb részletekkel igyekszik fenntartani, visszaszerezni. Ahogy a figyelemmel együtt megjön az önbizalma is, és élvezi az ünneplést, amikor megnyeri a helyi falunap versenyét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.