Könyvmelléklet

Az uniformis terhe  

Romsics Ignác: Honmentők/Honvesztők

Kritika

A 20. század, pláne annak első fele bővelkedett olyan fordulatokban, amikor sikeres katonatisztek (esetleg tengerésztisztek) avanzsáltak fontos politikai vezetőkké, sőt államfőkké, ahogy a történelmi szükség, illetve saját fékezhetetlen ambícióik diktálták.

Romsics Ignác legújabb könyvében a hat legnevezetesebb példát (a finn Mannerheim, a lengyel Piłsudski, a mi Horthy Miklósunk, a román Antonescu, a spanyol Franco és a francia Pétain esetét) vizsgálja. A gondosan kibontott, a társadalmi hátteret és politikai viszonyokat is számításba vevő életrajzokat követően aztán kísérletet tesz az életpályák összevetésére, a hasonlóságok és különbségek mérlegelésére. Romsics értelmezése szerint (az autodidakta harcos Piłsudski kivételével) rendre a fegyveres erők kötelékében szocializálódó, hivatásos tisztként szolgáló leendő államvezetők már a politikai porondra lépésük előtt megtanulták gyűlölni a parlamentarizmust, megvetni a pártok marakodását, és valamennyiüket taszította a szabad sajtó működésével együtt járó hangzavar. Életpályájuk azonban korántsem volt minden esetben oly konzekvens: érzékletes példa erre a pályafutását egyszerre szocialista és nacionalista gerillaként (a cári titkosszolgálat nézőpontjából terroristaként) kezdő Piłsudski, akiből idővel néhai harcostársai seregének feltartóztatója, az új, hangsúlyosan antibolsevista Lengyelország megteremtője lett. Azt már csak zárójelben tesszük hozzá, hogy Piłsudski, ahogy az a könyv lapjairól is kiderül, az ország „királycsináló” erős embereként (de facto diktátoraként) 1930-tól nem átallotta tömegesen börtönbe, táborba záratni (bal- és jobboldali, esetleg centrista) ellenfeleit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.