Film

Bocs, idézet

Maria Schrader: Azt mondta

  • 2022. november 30.

Kritika

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

A hatalmával visszaélő perverz producer – nem falu bikája, csak maszturbáns szatír – gyomorforgató története nem csak az Egyesült Államokat és nem csak a filmipart rázta meg, de globális következményei lettek. Az esetre frissiben reflektáló, és egy (meg nem nevezett) filmes potentát alig leplezett visszaéléseit, mint a rendszer működésének szerves részét képező, elfogadott vagy elviselt szelekciós mechanizmust leleplező Az asszisztens (Kitty Green, 2019) kényelmetlenül mélyre ment, nem is jelölték egyetlen Oscarra sem az akkori év kábé legjobb filmjét. Ez a jelenlegi jóval fogyaszthatóbb produktum.

Aki szaftos részletekre számít, csalódni fog, ez a film (megint) arról az elégszer el nem mondható közhelyről szól, hogy milyen jól működik a sajtó, ha szabad, s hogy az igazság felkutatása és felmutatása mennyire fontos egy egészséges társadalmi közeg kialakításához. Megan Twohey (Carey Mulligan) és Jodi Kantor (Zoe Kazan) oknyomozó újságírókat, ill. a New York Times szerkesztőit követjük, akik elkötelezik magukat az ügy felgöngyölítése, a szexuális bűncselekményeit az érinthetetlenek nyugalmával újra és újra elkövető, kéretlen közeledésének visszautasítását karrierek, életek tönkretételével megtorló filmmogul leleplezése mellett. Hívások százait kell lefolytatni, nem szívesen kinyíló ajtókon bekopogtatni, lelki sebeikből soha fel nem épülő, hallgatásra kötelezett nők szívét megnyitni, családi titkok napvilágra kerülésének romboló hatását mérlegelni, jogi következményeket felmérni, fenyegetőzést és konkrét megfigyeltetést elviselni, kudarccal szembenézni. Évekig ezzel kelni és feküdni, éjszaka sem nyugodni, a saját családi életet is próbára tenni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.