Film

Bűbájos tolvajok

Alice Rohrwacher: A kiméra

  • SzSz
  • 2024. március 6.

Kritika

Olaszországban járunk, ahol egy követ sem tudunk úgy eldobni, hogy az ne egy antik síremléken landoljon.

Idegenvezetőnk, a műkincsrabló Arthur egy majdnem tökéletes olaszsággal beszélő angol (A koronából és a Durrellékből ismerős Josh O’Connor ígéretes karrierjének legjobb teljesítménye), akit legszebb álmából ráz fel egy kalauz, amikor a jegyét kéri a vonaton. Épp egykori kedveséről, Beniamináról ábrándozott, aki rejtélyes módon eltűnt; vélhetően meghalt. Ő maga épp a börtönből tér haza, és lényegében az egész film alatt úgy viselkedik, mint aki most ébredt fel: minden túl koszos és valóságos ahhoz, hogy álom legyen, az ébrenléthez azonban túl varázslatos és illékony.

„A nyolcvanas–kilencvenes években elég volt megállnod itt egy kávéra, és máris hallhattad a meséket arról, hogy valahol valaki éjjel kiásott egy díszes vázát, egy ékszert vagy valamilyen ókori szobrot” – mesélt a rendező egy interjúban a most lakhelyéül szolgáló vidékről, a hajdani Etruriáról.

Az Olaszország középső részén, Toszkána és Umbria területén elterülő régió az etruszk civilizáció központja volt, amely a Római Birodalmat megelőzően a legfejlettebbnek számított. Arthur épp azért tér ide vissza, hogy egykori sírrabló (tombaroli) barátaival újra találkozhasson. Van ugyanis egy mágikus képessége: egy egyszerű, kétágú botot használva képes megtalálni az antik sírokat és ereklyéket. Tulajdonsága valószínűleg nem független attól, hogy az olasz földhöz hasonlóan benne is hatalmas lyuk tátong: a filmet keresztül-kasul szabdalják álom- és emlékképei egykori szerelméről, akinek helyét azóta se tudta senki és semmi betölteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újra ingyenes egyetemi kurzusokat kínál a Bibó István Szabadegyetem, nem csak egyetemistáknak

  • narancs.hu

Négy izgalmas, mindenki számára elérhető közéleti, politikai és társadalmi kurzussal indul a CEU Bibó István Szabadegyetem idei szemesztere. Boncasztalra kerülnek a balatoni infrastrukturális beruházásokat övező dilemmák, a választások apropóján az orbáni rendszer leváltásának lehetőségei és veszélyei, a szegénység sokszínű magyar arca és a gyerekvállalási, gyereknevelési kérdések az állami beavatkozások függvényében.

Mit reméljünk az áfacsökkentéstől?

A nyugdíjasok a magas áfa miatt kapják a 30 ezer forint értékű vásárlási utalványt a miniszterelnök szerint. Ez azonban azt is jelentené, hogy alacsonyabb forgalmi adó esetén csökkennének az árak, ami viszont így nem állja ki a tapasztalat próbáját. A tíz évvel ezelőtti hazai és egyéb külföldi áfamérséklések hatásai vegyes képet mutatnak.

Konzultáció kamu adóról, nem kamu adóból

Kibújt a szög a zsákból: a miniszterelnök bevallotta, amit eddig is tudtunk, miszerint a nemzeti konzultáció a Fidesz érdekeit szolgálja, mozgósítani lehet vele. A legújabbat egy senki által nem hitelesített, állítólagos Tisza-adóemelésről szóló sajtpapírra hivatkozva indítják el. 

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.