Film

Bűbájos tolvajok

Alice Rohrwacher: A kiméra

  • SzSz
  • 2024. március 6.

Kritika

Olaszországban járunk, ahol egy követ sem tudunk úgy eldobni, hogy az ne egy antik síremléken landoljon.

Idegenvezetőnk, a műkincsrabló Arthur egy majdnem tökéletes olaszsággal beszélő angol (A koronából és a Durrellékből ismerős Josh O’Connor ígéretes karrierjének legjobb teljesítménye), akit legszebb álmából ráz fel egy kalauz, amikor a jegyét kéri a vonaton. Épp egykori kedveséről, Beniamináról ábrándozott, aki rejtélyes módon eltűnt; vélhetően meghalt. Ő maga épp a börtönből tér haza, és lényegében az egész film alatt úgy viselkedik, mint aki most ébredt fel: minden túl koszos és valóságos ahhoz, hogy álom legyen, az ébrenléthez azonban túl varázslatos és illékony.

„A nyolcvanas–kilencvenes években elég volt megállnod itt egy kávéra, és máris hallhattad a meséket arról, hogy valahol valaki éjjel kiásott egy díszes vázát, egy ékszert vagy valamilyen ókori szobrot” – mesélt a rendező egy interjúban a most lakhelyéül szolgáló vidékről, a hajdani Etruriáról.

Az Olaszország középső részén, Toszkána és Umbria területén elterülő régió az etruszk civilizáció központja volt, amely a Római Birodalmat megelőzően a legfejlettebbnek számított. Arthur épp azért tér ide vissza, hogy egykori sírrabló (tombaroli) barátaival újra találkozhasson. Van ugyanis egy mágikus képessége: egy egyszerű, kétágú botot használva képes megtalálni az antik sírokat és ereklyéket. Tulajdonsága valószínűleg nem független attól, hogy az olasz földhöz hasonlóan benne is hatalmas lyuk tátong: a filmet keresztül-kasul szabdalják álom- és emlékképei egykori szerelméről, akinek helyét azóta se tudta senki és semmi betölteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.