Kiállítás

Buborékok

GULÁCSY. Na’Conxypan hercege – Gulácsy Lajos (1882–1932) életmű-kiállítása

Kritika

A különc outsider, a betegségország lovagja. A dekadens festő, a tegnapok ködlovagja. Giotto jó utóda, a szépség betege, az álomvilág lovagja. Csak néhány a kortársak és a kései utódok jellemzései közül. A saját korán kívül álló művész már életében legendás volt, aminek megágyazott extravagáns öltözködése, és a tény, hogy elmegyógyintézetben végezte.

Legendáját építette az a vélekedés is, mely szerint munkái nem sorolhatók be sem stílusokba, sem irányzatokba. Ezzel szemben autodidakta lévén, művészi nyelve az olasz reneszánszból, a holland „realista” festészetből vagy rokokó könnyedségből táplálkozik, holott, felismerhetően hatott rá a korszak szimbolista-szecessziós irányzata, vagy a preraffaelita mozgalom stílus- és formavilága. Sokáig (még máig is) él az a meggyőződés is, hogy műveit „érezni kell”, s hogy beszélni róluk csak az irodalom nyelvezetén keresztül lehetséges. Ezt a művészettörténeten kívüli beszédmódot nyilván megalapozta, hogy első kritikusai és rajongói írók, költők és a fényképészek voltak, többek között írt róla Kosztolányi, Füst Milán és közeli barátja, Juhász Gyula, „társtalanságban társai” pedig azok az irodalmi ködlovagok (Csáth Géza, Ambrus Zoltán, Bródy Sándor) voltak, akik „nem találták helyüket az új világban (…) és visszavágyódtak a múltba”. (Nem véletlen, hogy Gulácsy szerepelt a PIM 2011-es Ködlovagok című kiállításán.)

Az is nehézség nélkül felismerhető, hogy a századfordulót követő években számos külföldi és magyar képzőművész indult el hasonló irányba (köztük például Csontváry is, akitől a Szépművészeti Múzeum most párhuzamosan mutat be nagyobb anyagot). A másik, megcsontosodott értelmezési „hiba” a művész emberi oldalára fókuszált. S bár Gulácsy több képen és fotón is szerepel különös ruhákban (köztük mint reneszánsz zenész, lovag vagy szerzetes), és valóban léteztek az úgynevezett firenzei temetések, ahol a művész papi öltözetben, teljes átéléssel celebrálta a kiválasztott társ halotti szertartását, amelynek végén a ravataláról feltámadott „halottal” együtt bőségesen megebédelt a Kispipa vendéglőben. Arról természetesen nincsen adat, hogy Gulácsy minden nap jelmezben flangált volna. Pont annyi idő, azaz 16 év jutott a művészetre, mint amennyit az elmegyógyintézetben töltött, így tartja magát az az értelmezés is, amely e vég fényében értékeli az életművet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.