Színház

A szeretet és a határok

Fekete Ádám: Hat medúza egy tepsiben

Kritika

A színpad hátterében egy Komoly Dolog feliratú fényreklám hirdeti: itt most komoly dolgokról lesz szó. És tényleg, komoly dolgokon röhögjük magunkat könnyesre, ám egy ponton azért elkomorulunk.

A szintén az Örkény Stúdióban bemutatott, Kárpáti Péter írta és rendezte Szaturnusz gyűrűje című előadás kapcsán már beszéltem Kárpáti Péter és Fekete Ádám munkái közötti esztétikai hasonlóságokról (lásd: Félúton élet és halál között, Magyar Narancs, 2023. március 1.). Akkor még nem is sejtvén, hogy milyen erős kapcsolatot ápol majd egymással ez a két előadás: a Hat medúza egy tepsiben egy ponton meg is idézi a Szaturnusz gyűrűjét. Természetesen nem arról van szó, hogy az alkotók ötleteket „lopnának” egymástól, sokkal inkább arról, hogy mindkettőjüket élénken érdekli az álomdramaturgia, az élet és halál közötti viszony kérdése, az alanyiság, a mély emberi kapcsolatok feltérképezése, és mindkettőjüknek kiváló a humorérzéke is. Fekete rendezésében is az álmok abszurd világában kódorognak a szereplők, és ahogy Kárpátinál, a színészek saját keresztnevükön szólítják egymást.

A téma viszont nagyon más, ahogy a megvalósítás módja is. Először is, mit csinál ez a hat medúza a tepsiben? Sülnek? Fekete Ádám előadásainak jó részében (pl. Reggeli dinoszauruszokkal, Csoportkép oroszlán nélkül – természetes fényben) ember legyen a talpán, aki érti, hogyan kapcsolódik a cím a létrejött alkotáshoz. Ötlött már fel bennem egy-egy érdekes elmélet, amelyekről kiderült, köszönő viszonyban sincsenek a szerzői intencióval. Jellemző még Fekete Ádám munkáira, hogy saját magát is belekomponálja az előadásokba. „Nekem a meghasonlás saját testképemmel alapélmény, oxigénhiányos születésemnél fogva fogva tart saját imidzsem, a járásomé, a testemé. Hogy velem van-e ez a polip (Proust szerint) vagy ellenem, hogy baj-, sors-, házas- vagy üzlettársak vagyunk-e… Gondolom: ez mind, egy időben” – olvassuk a színlapon, az előadás főszereplője pedig Máté, a gerincferdült influenszer és Héraklész-imitátor. Ám nem ez tematizálja a darabot, ez csak úgymond púp a háton, és fizikai valóságként is csak ironikusan kerül elő, amikor Máté a stand-up fellépésére úgy indul, hogy a flitteres kellékpúpot nem rejti el a ruhája alá. Egyszóval az előadás nem egy mozgássérült művész dilemmáiról szól, hanem egy nagyon is hétköznapi szerelemtörténet tragédiáját meséli el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.