Színház

A szeretet és a határok

Fekete Ádám: Hat medúza egy tepsiben

Kritika

A színpad hátterében egy Komoly Dolog feliratú fényreklám hirdeti: itt most komoly dolgokról lesz szó. És tényleg, komoly dolgokon röhögjük magunkat könnyesre, ám egy ponton azért elkomorulunk.

A szintén az Örkény Stúdióban bemutatott, Kárpáti Péter írta és rendezte Szaturnusz gyűrűje című előadás kapcsán már beszéltem Kárpáti Péter és Fekete Ádám munkái közötti esztétikai hasonlóságokról (lásd: Félúton élet és halál között, Magyar Narancs, 2023. március 1.). Akkor még nem is sejtvén, hogy milyen erős kapcsolatot ápol majd egymással ez a két előadás: a Hat medúza egy tepsiben egy ponton meg is idézi a Szaturnusz gyűrűjét. Természetesen nem arról van szó, hogy az alkotók ötleteket „lopnának” egymástól, sokkal inkább arról, hogy mindkettőjüket élénken érdekli az álomdramaturgia, az élet és halál közötti viszony kérdése, az alanyiság, a mély emberi kapcsolatok feltérképezése, és mindkettőjüknek kiváló a humorérzéke is. Fekete rendezésében is az álmok abszurd világában kódorognak a szereplők, és ahogy Kárpátinál, a színészek saját keresztnevükön szólítják egymást.

A téma viszont nagyon más, ahogy a megvalósítás módja is. Először is, mit csinál ez a hat medúza a tepsiben? Sülnek? Fekete Ádám előadásainak jó részében (pl. Reggeli dinoszauruszokkal, Csoportkép oroszlán nélkül – természetes fényben) ember legyen a talpán, aki érti, hogyan kapcsolódik a cím a létrejött alkotáshoz. Ötlött már fel bennem egy-egy érdekes elmélet, amelyekről kiderült, köszönő viszonyban sincsenek a szerzői intencióval. Jellemző még Fekete Ádám munkáira, hogy saját magát is belekomponálja az előadásokba. „Nekem a meghasonlás saját testképemmel alapélmény, oxigénhiányos születésemnél fogva fogva tart saját imidzsem, a járásomé, a testemé. Hogy velem van-e ez a polip (Proust szerint) vagy ellenem, hogy baj-, sors-, házas- vagy üzlettársak vagyunk-e… Gondolom: ez mind, egy időben” – olvassuk a színlapon, az előadás főszereplője pedig Máté, a gerincferdült influenszer és Héraklész-imitátor. Ám nem ez tematizálja a darabot, ez csak úgymond púp a háton, és fizikai valóságként is csak ironikusan kerül elő, amikor Máté a stand-up fellépésére úgy indul, hogy a flitteres kellékpúpot nem rejti el a ruhája alá. Egyszóval az előadás nem egy mozgássérült művész dilemmáiról szól, hanem egy nagyon is hétköznapi szerelemtörténet tragédiáját meséli el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.