Színház

A szeretet és a határok

Fekete Ádám: Hat medúza egy tepsiben

Kritika

A színpad hátterében egy Komoly Dolog feliratú fényreklám hirdeti: itt most komoly dolgokról lesz szó. És tényleg, komoly dolgokon röhögjük magunkat könnyesre, ám egy ponton azért elkomorulunk.

A szintén az Örkény Stúdióban bemutatott, Kárpáti Péter írta és rendezte Szaturnusz gyűrűje című előadás kapcsán már beszéltem Kárpáti Péter és Fekete Ádám munkái közötti esztétikai hasonlóságokról (lásd: Félúton élet és halál között, Magyar Narancs, 2023. március 1.). Akkor még nem is sejtvén, hogy milyen erős kapcsolatot ápol majd egymással ez a két előadás: a Hat medúza egy tepsiben egy ponton meg is idézi a Szaturnusz gyűrűjét. Természetesen nem arról van szó, hogy az alkotók ötleteket „lopnának” egymástól, sokkal inkább arról, hogy mindkettőjüket élénken érdekli az álomdramaturgia, az élet és halál közötti viszony kérdése, az alanyiság, a mély emberi kapcsolatok feltérképezése, és mindkettőjüknek kiváló a humorérzéke is. Fekete rendezésében is az álmok abszurd világában kódorognak a szereplők, és ahogy Kárpátinál, a színészek saját keresztnevükön szólítják egymást.

A téma viszont nagyon más, ahogy a megvalósítás módja is. Először is, mit csinál ez a hat medúza a tepsiben? Sülnek? Fekete Ádám előadásainak jó részében (pl. Reggeli dinoszauruszokkal, Csoportkép oroszlán nélkül – természetes fényben) ember legyen a talpán, aki érti, hogyan kapcsolódik a cím a létrejött alkotáshoz. Ötlött már fel bennem egy-egy érdekes elmélet, amelyekről kiderült, köszönő viszonyban sincsenek a szerzői intencióval. Jellemző még Fekete Ádám munkáira, hogy saját magát is belekomponálja az előadásokba. „Nekem a meghasonlás saját testképemmel alapélmény, oxigénhiányos születésemnél fogva fogva tart saját imidzsem, a járásomé, a testemé. Hogy velem van-e ez a polip (Proust szerint) vagy ellenem, hogy baj-, sors-, házas- vagy üzlettársak vagyunk-e… Gondolom: ez mind, egy időben” – olvassuk a színlapon, az előadás főszereplője pedig Máté, a gerincferdült influenszer és Héraklész-imitátor. Ám nem ez tematizálja a darabot, ez csak úgymond púp a háton, és fizikai valóságként is csak ironikusan kerül elő, amikor Máté a stand-up fellépésére úgy indul, hogy a flitteres kellékpúpot nem rejti el a ruhája alá. Egyszóval az előadás nem egy mozgássérült művész dilemmáiról szól, hanem egy nagyon is hétköznapi szerelemtörténet tragédiáját meséli el.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk