Könyv

Egy szabad ember

Gyurgyák János: Elvesztett illúziók – megtalált történelem

  • Babarczy Eszter
  • 2021.12.08 21:00

Kritika

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

A címben is jelölt legfontosabb elvesztett illúzió talán az a hit, hogy a népi-urbánus vita és politikai vonzatai megkerülhetők, meghaladhatók. Ez volt a fiatal Gyurgyák meggyőződése, ennek a kérdésnek szentelte hatalmas monográfiáit a magyarországi zsidókérdésről és a magyarországi nemzettudatról, ideilleszkedik a szélsőjobboldali gondolkodókról készített kötet is, de az Európa-kötetet is lehet értelmezni innen, hiszen ami népi-urbánus vita volt harminc (vagy hatvan) évvel ezelőtt, az ma gyakran az Európa-pártiak és az EU kritikusai között zajlik.

 

Közjó és identitás

A kötet a magyar történelem dinamikájának és Magyarország helyének latolgatásával kezdődik: Gyurgyák fő tézise itt az, hogy a magyar történelem diszkontinuus, folyton rendszerváltások szakítják meg, csak a 20. században tucatnyit számol össze ezek közül. Jellemzőjük, hogy felülről indulnak, elitcserével járnak, és meghatározójuk a marakodó elitek harca, illetve a nemzetközi környezet, egyre újabb eszméket és berendezkedéseket rákényszerítve a társadalomra. Szerzőnk nem sok időt tölt annak a kérdésnek a fontolgatásával, hogy ha egy történelem ilyen szinten folyamatossághiányban szenved, mit jelenthet itt a konzervativizmus, amely mégiscsak a meglévő megőrzése mellett köteleződik el, de gyakran beszél értékkonzervativizmusról, amely válasz lehet erre a kérdésre. Az értékkonzervativizmus fogalmát sem fejti ki ugyanakkor mélyebben: annyit tudhatunk meg róla, hogy a politikát angolszász módra gyakorlati, nem elvekből levezethető, azaz nem teoretikus kérdésnek tekinti, így az elvek megfogalmazása is félrevezető lehet.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk