Könyv

Egyszerűen ennyi    

Illés Klára: Megtartó erő

Kritika

Kész regény, szoktuk mondani a felmenők életéről, de ezeket a regényeket aztán mégsem írja meg senki. A történetek pedig, ahogy az egymást váltó generációk emlékezetének vetésforgója megköveteli, kikopnak lassan a közös emlékezetből, majd eltűnnek örökre.

Azok a történetek, amelyek fennmaradnak valahogy, hagyományosan a történelmet befolyásoló, a kisebb vagy nagyobb közösségek sorsát irányító szereplőkhöz kötődnek, vagy éppen sajátos perspektívából mutatnak meg egy-egy jelentős eseményt vagy korszakot. Hiába változott sok minden a történettudományban, hiába mutatkoznak a közösségi narratívák is egyre érzékenyebbnek az egyéni sorsok, az átlagosnak nevezett életek, a magánmitológiák iránt, azért még mindig rácsodálkozunk, ha egy-egy személyes történet kerül látszólag kevés történelmi relevanciával a reflektorfénybe. Az utóbbi években az efféle rácsodálkozásokból tendencia látszik kirajzolódni, aminek mind a szépirodalomra, mind a tényirodalomra erős hatása van.

Az elmúlt évek jelentős hazai regénysikerei közül számos mű használta fel és ki a memoár­irodalom hagyományát Nádas Péter Világló részletek című opusától Bereményi Géza Magyar Copperfieldjéig, és közben, ha egy fokkal kevésbé feltűnően is, de az úgynevezett tényirodalom területén is megújult az érdeklődés a mikrotörténeti énelbeszélések szubjektív hangütése iránt. Nem is véletlen, hogy 2015-ben a Magvető Kiadó újraindította korábbi nagy sikerű, bár vegyes emlékezetű sorozatát, a Tények és Tanúkat (erről bővebben lásd: Kényes tények, Magyar Narancs, 2021. január 21.).

Az a családtörténet, amelyről a Megtartó erő című kötet mesél, még a Tények és Tanúkon belül is rendhagyóan távol áll mindenféle történelmi referenciától, és talán a társadalmi tablónál is erősebb benne egy család belső működésének első pillantásra talán zavarba ejtően intim ábrázolása. Persze a történelem is jelen van, hogy is ne lenne, hiszen a 20. század nemigen kínált arra lehetőséget, hogy bárki kimaradjon belőle. Az Illés és a Stampfer család, akiknek a története megjelenik a könyvben, szintén elszenvedte a történelem viharait, ahogy mondani szokás, és ki többé, ki kevésbé le is aljasult, tönkre is ment közben. A két család, pontosabban a két ág egyesüléséből létrejövő Illés család azonban minden nehézség ellenére megmaradt, alighanem erre utal a könyv címe is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?