Könyv

Egyszerűen ennyi    

Illés Klára: Megtartó erő

Kritika

Kész regény, szoktuk mondani a felmenők életéről, de ezeket a regényeket aztán mégsem írja meg senki. A történetek pedig, ahogy az egymást váltó generációk emlékezetének vetésforgója megköveteli, kikopnak lassan a közös emlékezetből, majd eltűnnek örökre.

Azok a történetek, amelyek fennmaradnak valahogy, hagyományosan a történelmet befolyásoló, a kisebb vagy nagyobb közösségek sorsát irányító szereplőkhöz kötődnek, vagy éppen sajátos perspektívából mutatnak meg egy-egy jelentős eseményt vagy korszakot. Hiába változott sok minden a történettudományban, hiába mutatkoznak a közösségi narratívák is egyre érzékenyebbnek az egyéni sorsok, az átlagosnak nevezett életek, a magánmitológiák iránt, azért még mindig rácsodálkozunk, ha egy-egy személyes történet kerül látszólag kevés történelmi relevanciával a reflektorfénybe. Az utóbbi években az efféle rácsodálkozásokból tendencia látszik kirajzolódni, aminek mind a szépirodalomra, mind a tényirodalomra erős hatása van.

Az elmúlt évek jelentős hazai regénysikerei közül számos mű használta fel és ki a memoár­irodalom hagyományát Nádas Péter Világló részletek című opusától Bereményi Géza Magyar Copperfieldjéig, és közben, ha egy fokkal kevésbé feltűnően is, de az úgynevezett tényirodalom területén is megújult az érdeklődés a mikrotörténeti énelbeszélések szubjektív hangütése iránt. Nem is véletlen, hogy 2015-ben a Magvető Kiadó újraindította korábbi nagy sikerű, bár vegyes emlékezetű sorozatát, a Tények és Tanúkat (erről bővebben lásd: Kényes tények, Magyar Narancs, 2021. január 21.).

Az a családtörténet, amelyről a Megtartó erő című kötet mesél, még a Tények és Tanúkon belül is rendhagyóan távol áll mindenféle történelmi referenciától, és talán a társadalmi tablónál is erősebb benne egy család belső működésének első pillantásra talán zavarba ejtően intim ábrázolása. Persze a történelem is jelen van, hogy is ne lenne, hiszen a 20. század nemigen kínált arra lehetőséget, hogy bárki kimaradjon belőle. Az Illés és a Stampfer család, akiknek a története megjelenik a könyvben, szintén elszenvedte a történelem viharait, ahogy mondani szokás, és ki többé, ki kevésbé le is aljasult, tönkre is ment közben. A két család, pontosabban a két ág egyesüléséből létrejövő Illés család azonban minden nehézség ellenére megmaradt, alighanem erre utal a könyv címe is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Miért nem akar tűzszünetet Orbán Ukrajnában?

A miniszterelnök megtorpedózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós nyilatkozatot, magyarázata enyhén szólva zavaros és ellentmondásos. Ha pénteken Alaszkában Trump fejében a szilvakompót éppen olyan irányba billenne, amely a szilárd európai állásponthoz közeli, akkor egyre komolyabban tétetik fel a kérdés: valójában ki akarja a háború folytatását?

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.