Azok a történetek, amelyek fennmaradnak valahogy, hagyományosan a történelmet befolyásoló, a kisebb vagy nagyobb közösségek sorsát irányító szereplőkhöz kötődnek, vagy éppen sajátos perspektívából mutatnak meg egy-egy jelentős eseményt vagy korszakot. Hiába változott sok minden a történettudományban, hiába mutatkoznak a közösségi narratívák is egyre érzékenyebbnek az egyéni sorsok, az átlagosnak nevezett életek, a magánmitológiák iránt, azért még mindig rácsodálkozunk, ha egy-egy személyes történet kerül látszólag kevés történelmi relevanciával a reflektorfénybe. Az utóbbi években az efféle rácsodálkozásokból tendencia látszik kirajzolódni, aminek mind a szépirodalomra, mind a tényirodalomra erős hatása van.
Az elmúlt évek jelentős hazai regénysikerei közül számos mű használta fel és ki a memoárirodalom hagyományát Nádas Péter Világló részletek című opusától Bereményi Géza Magyar Copperfieldjéig, és közben, ha egy fokkal kevésbé feltűnően is, de az úgynevezett tényirodalom területén is megújult az érdeklődés a mikrotörténeti énelbeszélések szubjektív hangütése iránt. Nem is véletlen, hogy 2015-ben a Magvető Kiadó újraindította korábbi nagy sikerű, bár vegyes emlékezetű sorozatát, a Tények és Tanúkat (erről bővebben lásd: Kényes tények, Magyar Narancs, 2021. január 21.).
Az a családtörténet, amelyről a Megtartó erő című kötet mesél, még a Tények és Tanúkon belül is rendhagyóan távol áll mindenféle történelmi referenciától, és talán a társadalmi tablónál is erősebb benne egy család belső működésének első pillantásra talán zavarba ejtően intim ábrázolása. Persze a történelem is jelen van, hogy is ne lenne, hiszen a 20. század nemigen kínált arra lehetőséget, hogy bárki kimaradjon belőle. Az Illés és a Stampfer család, akiknek a története megjelenik a könyvben, szintén elszenvedte a történelem viharait, ahogy mondani szokás, és ki többé, ki kevésbé le is aljasult, tönkre is ment közben. A két család, pontosabban a két ág egyesüléséből létrejövő Illés család azonban minden nehézség ellenére megmaradt, alighanem erre utal a könyv címe is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
