És nemhogy a szemük se rebben e nyelvtörőnek sem utolsó, a szerelmi vallomásokban azonban merőben szokatlan kifejezésre, de megy tovább a „mennyire szeretjük egymást”, mintha mi sem történt volna.
Hát, igen, így fest egy musical a 61 éves örök csodagyerek, Leos Carax világában, ami senkit sem lephet meg, akinek felrémlik a Holy Motors vad és fenséges összevisszasága, ami a csodával határos módon mégsem fordult öncélú művészkedésbe – bár minden percében közel került ehhez –, más kérdés, hogy a tudósok máig kutatják, mibe is fordult. Persze beugorhat a Carax-fanklubok verhetetlen kedvence, A Pont-Neuf szerelmesei is, Juliette Binoche szívszaggató találkozása a híres párizsi híddal.
De nyugi, a szerelem, akárhányszor mantrázzák is, még egy futottak még musicalben sem tarthat örökké, hát még egy olyanban, aminek a mostanában reneszánszát élő Sparks szerezte a zenéjét meg a forgatókönyvét is, és amelyben Adam Driverről már az első pillanatban lerí, hogy egy önmegsemmisítő sztár szerepét kapta. Egy stand up istenét, akinek nem dalból van a lelke, hanem valami kevésbé dallamos, de annál erőszakosabb anyagból. Csak idő és sok-sok éjszakai motorozás kérdése, mikor bújik elő belőle az állat, míg mellette, egy fejjel alacsonyabban Marion Cotillard – szerepe szerint ünnepelt operaénekes – patyolattiszta lélekkel, de egyre bánatosabb szemekkel pásztázza a Los Angeles-i horizontot.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
