Színház

Életpárlat, haláltánc

Egy tökéletes nap

Kritika

Június 13-án a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította Karsai Dániel keresetét, amelyet az aktív eutanázia hazai engedélyezéséért indított.

Június 14-én pedig bemutatták a gyógyíthatatlan ALS betegségben szenvedő alkotmányjogászról szóló darabot, amelynek ő az egyik szerzője is. Az első felvonás a Strasbourgban elmondott, a sajtóból ismert beszédével, egy bizakodással teli pillanattal zárult, de június 14-én az ítélet ismerete átírta ezt a bizakodást. Az előadás azonban (nyilván Karsai Dániel döntése alapján) reagált erre a helyzetre, megtudtuk, hogy megy tovább, él a felülvizsgálat lehetőségével.

Hogy lehet egy ilyen, a napi hírekből széles körben ismert történetet, a szemünk előtt zajló emberi drámát színre vinni, a legszemélyesebb szenvedést, a személytelen jogi procedúrát és a politika reakcióit művészetté transzformálni? A Bíró Bence, Karsai Dániel és Szenteczki Zita által jegyzett szövegkönyv számos dokumentumot is tartalmaz. Karsai beszédén kívül parlamenti felszólalást, köztársasági elnöki újév-köszöntőt, nyilvános vita anyagát, orvosi zárójelentést. Szenteczki Zita rendezése azonban nem dokumentumszínház. Elemel, tükröz, miközben valószínűleg elhangzott vagy akár elhangozhatott párbeszédeken, apró jeleneteken keresztül állítja elénk a főszereplőt a hegyet mászó, energikus, egészséges életszakasztól a mozgás- és beszédképességét fokról fokra elvesztő emberig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.