Színház

Életpárlat, haláltánc

Egy tökéletes nap

Kritika

Június 13-án a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította Karsai Dániel keresetét, amelyet az aktív eutanázia hazai engedélyezéséért indított.

Június 14-én pedig bemutatták a gyógyíthatatlan ALS betegségben szenvedő alkotmányjogászról szóló darabot, amelynek ő az egyik szerzője is. Az első felvonás a Strasbourgban elmondott, a sajtóból ismert beszédével, egy bizakodással teli pillanattal zárult, de június 14-én az ítélet ismerete átírta ezt a bizakodást. Az előadás azonban (nyilván Karsai Dániel döntése alapján) reagált erre a helyzetre, megtudtuk, hogy megy tovább, él a felülvizsgálat lehetőségével.

Hogy lehet egy ilyen, a napi hírekből széles körben ismert történetet, a szemünk előtt zajló emberi drámát színre vinni, a legszemélyesebb szenvedést, a személytelen jogi procedúrát és a politika reakcióit művészetté transzformálni? A Bíró Bence, Karsai Dániel és Szenteczki Zita által jegyzett szövegkönyv számos dokumentumot is tartalmaz. Karsai beszédén kívül parlamenti felszólalást, köztársasági elnöki újév-köszöntőt, nyilvános vita anyagát, orvosi zárójelentést. Szenteczki Zita rendezése azonban nem dokumentumszínház. Elemel, tükröz, miközben valószínűleg elhangzott vagy akár elhangozhatott párbeszédeken, apró jeleneteken keresztül állítja elénk a főszereplőt a hegyet mászó, energikus, egészséges életszakasztól a mozgás- és beszédképességét fokról fokra elvesztő emberig.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk