Színház

Életpárlat, haláltánc

Egy tökéletes nap

Kritika

Június 13-án a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította Karsai Dániel keresetét, amelyet az aktív eutanázia hazai engedélyezéséért indított.

Június 14-én pedig bemutatták a gyógyíthatatlan ALS betegségben szenvedő alkotmányjogászról szóló darabot, amelynek ő az egyik szerzője is. Az első felvonás a Strasbourgban elmondott, a sajtóból ismert beszédével, egy bizakodással teli pillanattal zárult, de június 14-én az ítélet ismerete átírta ezt a bizakodást. Az előadás azonban (nyilván Karsai Dániel döntése alapján) reagált erre a helyzetre, megtudtuk, hogy megy tovább, él a felülvizsgálat lehetőségével.

Hogy lehet egy ilyen, a napi hírekből széles körben ismert történetet, a szemünk előtt zajló emberi drámát színre vinni, a legszemélyesebb szenvedést, a személytelen jogi procedúrát és a politika reakcióit művészetté transzformálni? A Bíró Bence, Karsai Dániel és Szenteczki Zita által jegyzett szövegkönyv számos dokumentumot is tartalmaz. Karsai beszédén kívül parlamenti felszólalást, köztársasági elnöki újév-köszöntőt, nyilvános vita anyagát, orvosi zárójelentést. Szenteczki Zita rendezése azonban nem dokumentumszínház. Elemel, tükröz, miközben valószínűleg elhangzott vagy akár elhangozhatott párbeszédeken, apró jeleneteken keresztül állítja elénk a főszereplőt a hegyet mászó, energikus, egészséges életszakasztól a mozgás- és beszédképességét fokról fokra elvesztő emberig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.