Lemez

Elveszett a világ

The Cure: Songs of a Lost World

Kritika

Ha van olyan zenei páncélszekrény, amelybe az ember szívesen belekukkantana, az Prince-é, de a The Cure széfjében is bőven van félretett anyag.

Amikor Robert Smith zenekara kiadta legutóbbi albumát, a 2008-as 4:13 Dreamet, a frontember megjegyezte, hogy eredetileg dupla lemezt szeretett volna, de a depresszívebb dalokat inkább félrerakta. Akkori tervei szerint egy évvel később, az 50. születésnapjára szerette volna megjelentetni a szóban forgó anyagot, de abból nem lett semmi. A Cure viszont aktív maradt koncertzenekarként, és mivel épp nem volt kiadói szerződése, így a rajongók már-már lemondtak az új lemez lehetőségéről. Sokan azt hitték, hogy Smith-nek már nincs mondanivalója, és hogy bőségesen beéri az amúgy is gazdag életmű színpadi prezentálásával.

Állítólag számos, nem különösebben részletezett oka volt annak, hogy a zenekar nem vonult stúdióba egészen 2019-ig. Akkor viszont jó sok zenét rögzítettek, de a tervezett 2020-as (vagy 2021-es?) megjelenést keresztülhúzta a Covid. A Gothfather közben egy szólóanyagon is dolgozni kezdett, majd a lockdown feloldása után újabb turnék miatt csúszott a lemezpremier. Közben a Cure már élőben is tesztelte az új dalokat, a 2022-es budapesti koncerten a most megjelent Songs of a Lost World fele elhangzott. Persze akkor még nem lehetett tudni, hogy mi lesz a visszatérő LP-n. A frontember a kezdeti harmincdalos halmazt első körben leszűkítette húszra, ebből lett tíz, végül nyolc.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.