Rádió

Emberi hangon

A coming outról a Klubrádióban

Kritika

Mikkamakka, Szegény Dzsoni, Dömdödöm, Vacskamati: a végtelenségig lehetne sorolni Lázár Ervin feledhetetlen mesefiguráit. Közéjük tartozik a szelíd és okos Zsebenci Klopédia is, aki eposzi jelzője szerint még locska-fecske is.

Hogy a Klubrádió újonnan indult műsora, a Zsebenciklopédia miért épp az ő nevét kölcsönözte címként, nem egészen világos (a véletlen egybeesés alighanem kizárható), mindenesetre a produkcióról sok mindent el lehet mondani az első adás alapján, de hogy locska-fecske lenne, azt aligha.

A csütörtök kora délutánonként jelentkező műsor a leírása szerint olyan, „akár, ha egy kislexikont nyitnánk ki, minden adásban előbukkan egy szó, amely annak az adásnak a központi témája, amit a műsorban körbejárunk a saját kifejezési lehetőségeinkkel, véleményünkkel, eszköztárunkkal”. Alkalmanként két vendéget hív a szerkesztő-műsorvezető, Gaál Ildikó. Elég egyszerű tehát a képlet: egy szó, két ember, nagyjából 55 perc műsoridő.

A Zsebenciklopédia – bár ezt külön nem deklarálják – a nehéz vagy kényes témák felé húz. Elvileg az első adásnak a demenciáról kellett volna szólnia, ám a Covid felülírta a műsortervet, s beelőzött a coming out, de hamarosan lesz szó a poliamoriáról is. Szép magyar szavak, akár az Idegen szavak és kifejezések szótára címen is el lehetett volna gondolkodni, igaz, abban jóval kevesebb a Lázár Ervin-i báj.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.