Színház

„Ez kémia!”

A Díj

Kritika

Bevált szerzőn ne változtass, de legalábbis kérj tőle még egy darabot!

Ez lehetett a Rózsavölgyi Szalon egyik indoka, amikor Cyril Gély új darabját, A Díjat – még a párizsi ősbemutató előtt – elhozták Magyarországra. Előző színművét, a Diplomáciát 2018 óta játsszák, immár a 150. előadáshoz közeledve. A Diplomácia egy rendkívüli történelmi helyzetet feldolgozó vitadráma: 1944-ben az aláaknázott Párizs úgy menekült meg a pusztulástól, hogy egy Nordling nevű svéd diplomata meggyőzte a pusztító hadművelettel megbízott Von Choltitz tábornokot, hogy ne teljesítse a parancsot. A darab sikerében nyilván oroszlánrésze van a két színésznek, Alföldi Róbertnek és Sztarenki Pálnak (utóbbi rendezőként is jegyzi az előadást), de vonzó lehet a nézőknek a nézőpontja is, nevezetesen az, hogy a történelmet az emberi helyzetek és kapcsolódások szemszögéből világítja meg.

Nagyon hasonlót tesz A Díj is, bár itt egy tudományos felfedezés áll a középpontban, ám annak is komoly hatása volt a történelemre. A korszak is azonos, igaz, a darab idején már a háború után, 1946-ban járunk. Otto Hahn kémikus stockholmi szállodai szobájában a másnapi beszédét csiszolgatja, amelyet a Nobel-díj átvételekor szeretne elmondani. Itt látogatja meg kollégája, Lise Meitner fizikus, akivel harminc évig együtt dolgoztak, és közösen fedezték fel az atommaghasadást, az asszonynak azonban zsidó származása miatt el kellett menekülnie Németországból, Svédországban kötött ki. A díjat Otto Hahn egyedül kapta meg, sőt, publikációiban, beszédében meg sem említette Lise Meitnert. (Akit egyébként később több mint harmincszor terjesztettek fel Nobel-díjra, de sohasem kapta meg.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.