Animációs film

Egy csomóan Párizs ellen

Csáki László: Kék Pelikan

  • - turcsányi -
  • 2024. március 26.

Kritika

– Sziasztok, magyarok! – mondta a Szabadság, mérsékelten kíváncsi pofával, rágózva. A magyarok nem válaszoltak, csak visszabámultak. Az egyik oldalba bökte a másikat: „Faszt akar ez?” A másik azt mondta, hogy „Honnan tudjam? De itt hiába arcoskodik, ilyeneket szoktam enni reggelire.” Ennyiben maradtak.

A Szabadság maradt még egy ideig, benézett ide-oda, néhol még a fiókokat is kihúzogatta, vigyorgott, de nem nagyon törte magát, hogy kedves legyen mindenkihez. A magyarok csak nézték, egyik-másik megpróbálta lehúzni valamivel, de úgy nagyon nem érdekelt senkit. Aztán fogta magát, és elhúzott. Állítólag néha még ma is kap olyan leveleket, hogy jöjjön vissza, de nem olyan sokat, hogy azért érdemes legyen mozdulni. Meg ő sem a régi már.

Csáki László rajzfilmje a rendszerváltás idején kezdődik, amikor már majdnem mindenki elhiszi, hogy még Németországot is újraegyesítik. Menten meg is születik a nagy gondolat, ideje NDK márkát vásárolni, mert egy az egyben fogják majd váltani „a németek” a nyugatnémet márkával, s az lesz ám a nagy kaszálás. A film szerencsére nem erről szól, hanem a következő tucatnyi évről, de tökéletes enumeráció; felsorakoznak teljes vértezetükben a hősök, s az is világossá lesz, hogy kábé mire számíthatunk tőlük. Csáki ugyanis egy következő „nagy” stikli, a nemzetközi vonatjegyek kisipari módszerekkel megejtett, közepesen termelékeny hamisításának történetét meséli el – hajszálpontosan megtalálva a tökéletes formát mondandójához.

Interjúnk Csáki László rendezővel itt olvasható: 

Ezt nem lehetne, de legalábbis nem lenne érdemes máshogyan megcsinálni, még akkor sem, ha annyi pénz lenne rá, mint amennyit a saját baromságainak szajkózására hajlamos osztogatni propagandistáinak a mai hatalom, s még akkor sem, ha egy szokvány beszélő fejes dokumentumfilm készülne korabeli híradókból vett vágóképekkel, s a kezüket tördelő, de azért magukra elég büszke eredeti gleingaunerekkel. Nem, ez így jó, ahogy van, animációs dokumentumfilmként, amely pedánsan követ ugyan bizonyos dokumentumfilmes normákat, megvannak a beszélő fejek és a híradóknál is beszédesebb illusztrációk, de a vallomásokat színészek hangján halljuk (eljátszva), s az illusztrációk önmagukban is kiadják a történetet, sokan akkor is vágnák, hogy mi folyik itt, ha levennék a hangot (filmnek nincs is ennél nagyobb erénye). A rajzok kifejező és hangulatfestő ereje pedig kiválóan alkalmazkodik a nézői fantázia és tapasztalat korlátlan, illetve nagyon is korlátos voltához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.