Színház

Fantomszerelem

Dichterliebe

Kritika

Ne higgyük, hogy az 1840-es keletkezését követő két évtizedben akár egyszer is előadták a maga egészében Schumann félórás dalciklusát. Már a megnevezés is megtévesztő.

Nem ciklusról van szó, hanem gyűjteményről, amelynek dalai felcserélhetők, de akár el is hagyhatók, miként azt a korabeli előadók tették. A Dichterliebe először 1861-ben csendült fel elejétől végéig egy bizonyos Julius Stockhausen baritonján, amikor a Lied műfaja kiszabadult a polgári szalonok világából, és betört a koncertterembe, ahol mindmáig ott is maradt. Ezek a dalok is általában ott szólalnak meg úgy, ahogy Schumann idejében sohasem: az első hangtól az utolsóig mind a tizenhat.

Okos zenész kezd valamit a dalrepertoár faramuci helyzetével. Már a 2015-ben bemutatott Winterreise is úttörő vállalás volt Hámori Máté együttesétől. Az a menekültkérdést bevonva értelmezte újra Schubert dalait, a Dichterliebe pedig a költő szerelmi vágyának teremt modernebb, a néző számára ismerősebb keretet. Horvát Lili filmrendező egyszerű és megkapó történetet írt a dalok köré: Koroknai Tamás (Szemenyei János) egy balettiskola semmirekellő portása, igazi anyuci pici fia. Egy előadás utáni bulin megismerkedik az iskola új, fiatal és őzikeszelíd tanárával, Hirsch Magdával (Wrochna Fanni). Másnap a lány lakásában, a kanapén ébred, de a lány eltűnt, napokig nem érkezik róla hír. Tamás, aki egyébként csellista, megszállottan nyomoz utána, még a nővérét is megkeresi, mely találkozás a lány rendezetlen családi hátterére és fizetetlen számláira is rányitja a szemét. Annyi a bizonytalan tényező, hogy néha eszünkbe jut, Magda talán nem is létezik; az bizonyos, hogy nem teljesen olyan, mint amilyennek Tamás elképzeli. De hát, miként egy mellékszereplő (Nagy Zsolt) fogalmaz, a szerelemhez elég egy ember is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.