Kiállítás

Fejhallgató és közlélek

A Budapest-hatás – Fővárosi kötődések és identitások

Kritika

Budapest kicsit sós, kicsit csípős, kicsit savanyú. Kesernyés, de mégis édes. Tavasszal cseresznyefavirág illatú, olykor pedig szarszagú, húgyszagú, Duna-szagú, cigi- és alkoholszagú. Ha állat lenne, farkas, oroszlán és elefánt is lehetne, ha növény, tölgyfa, búza, tulipán, aloe vera.

Ha étel-ital, akkor pedig lángos, gyros, gulyásleves és kávé – állítják a budapesti járókelők, mi pedig régi fejhallgatókból, piros szocreál padokon ücsörögve hallgatjuk az egyik installációban. (Kár, hogy angol fordítás nem készült a felvételekből, mert sok külföldi megfordul itt, a mellettem álló spanyol fiatalok például lelkesen veszik fel a füleseket, majd csalódottan mennek odébb.)

A kiállítás a főváros 1873-as egyesítésétől indul, a város történetéről mindössze egy rövid, mozaikos információkat tartalmazó szemelvényben olvashatunk. Olyasmiket, hogy Kamermayer Károly volt a főváros első polgármestere 1873-tól egészen 1896-ig, Krúdy Gyula pedig 1896-ban érkezett Budapestre, hogy a millenniumról tudósítson, aztán örökre itt ragadt.

A falszövegeken – ahol a betűkről itt-ott leesett már az ékezet vagy hiányzik egy-egy mássalhangzó – Blaha Lujzától és Slachta Margittól is olvashatunk idézeteket. A „nemzet csalogánya” 1920-as naplójában írt a saját lelki állapotáról, amely szorosan összefügg az ország első világháború utáni traumatikus állapotával is („Én bezárkóztam a szobámba és ott sírtam, ahol senki sem látott”), Slachta pedig a II. világháború sújtotta Magyarországról, ahol „romokban van és összeomlott a közlélek is”.

A város történetéből hangsúlyosan (és persze értelemszerűen) Nagy-Budapest 1950-es létrejöttét (akkor terjesztették ki a főváros közigazgatási területét) és az 1956-os forradalmat emelik ki. Ez utóbbit az akkor mindössze tizennyolc éves, a „piros kabátos lányként” elhíresült Kozmovszky Edina szavaival idézik fel. Kozmovszky olvasta be 1956. október 23-án a diákság 14 pontos követelését a Rádiónál, és vált a forradalom szimbolikus alakjává. Budapest történetéből még az 1970-es év bizonyul jelentősnek, akkor adták át az első a metróvonalat az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között, ezenkívül Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetését, és 2004-et, Magyarország EU-csatlakozását említik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.