Kiállítás

Fejhallgató és közlélek

A Budapest-hatás – Fővárosi kötődések és identitások

Kritika

Budapest kicsit sós, kicsit csípős, kicsit savanyú. Kesernyés, de mégis édes. Tavasszal cseresznyefavirág illatú, olykor pedig szarszagú, húgyszagú, Duna-szagú, cigi- és alkoholszagú. Ha állat lenne, farkas, oroszlán és elefánt is lehetne, ha növény, tölgyfa, búza, tulipán, aloe vera.

Ha étel-ital, akkor pedig lángos, gyros, gulyásleves és kávé – állítják a budapesti járókelők, mi pedig régi fejhallgatókból, piros szocreál padokon ücsörögve hallgatjuk az egyik installációban. (Kár, hogy angol fordítás nem készült a felvételekből, mert sok külföldi megfordul itt, a mellettem álló spanyol fiatalok például lelkesen veszik fel a füleseket, majd csalódottan mennek odébb.)

A kiállítás a főváros 1873-as egyesítésétől indul, a város történetéről mindössze egy rövid, mozaikos információkat tartalmazó szemelvényben olvashatunk. Olyasmiket, hogy Kamermayer Károly volt a főváros első polgármestere 1873-tól egészen 1896-ig, Krúdy Gyula pedig 1896-ban érkezett Budapestre, hogy a millenniumról tudósítson, aztán örökre itt ragadt.

A falszövegeken – ahol a betűkről itt-ott leesett már az ékezet vagy hiányzik egy-egy mássalhangzó – Blaha Lujzától és Slachta Margittól is olvashatunk idézeteket. A „nemzet csalogánya” 1920-as naplójában írt a saját lelki állapotáról, amely szorosan összefügg az ország első világháború utáni traumatikus állapotával is („Én bezárkóztam a szobámba és ott sírtam, ahol senki sem látott”), Slachta pedig a II. világháború sújtotta Magyarországról, ahol „romokban van és összeomlott a közlélek is”.

A város történetéből hangsúlyosan (és persze értelemszerűen) Nagy-Budapest 1950-es létrejöttét (akkor terjesztették ki a főváros közigazgatási területét) és az 1956-os forradalmat emelik ki. Ez utóbbit az akkor mindössze tizennyolc éves, a „piros kabátos lányként” elhíresült Kozmovszky Edina szavaival idézik fel. Kozmovszky olvasta be 1956. október 23-án a diákság 14 pontos követelését a Rádiónál, és vált a forradalom szimbolikus alakjává. Budapest történetéből még az 1970-es év bizonyul jelentősnek, akkor adták át az első a metróvonalat az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között, ezenkívül Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetését, és 2004-et, Magyarország EU-csatlakozását említik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?