Lemez

A falnak is szeme van

The Smile: Wall of Eyes

Kritika

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Persze a Radiohead hivatalosan nem oszlott fel, de 2016 óta nem készítettek lemezt, és már több mint öt éve volt az eddigi utolsó koncertjük. Azóta a tagok mindenféle szólólemezeket és filmzenéket készítettek, részt vettek egyéb projektekben, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy különösebben vágynának egymás társaságára. Leszámítva Thom Yorke frontembert és Jonny Greenwood gitárost, akik 2020-ban közös zenekart alapítottak a korábban a Sons of Kemet dobosaként ismert Tom Skinnerrel, aki már a 2012-es The Master filmzenéjén is dolgozott Greenwooddal, emellett kiadott két albumot Hello Skinny néven, és van egy cím nélküli szólólemeze is.

A Smile amolyan Covid-projektként indult, és amikor a 2021-es lockdown véget ért, az első koncertekre is sor került. 2022 májusában jelent meg az első album A Light for Attracting Attention címmel, amelynél Nigel Godrich produceri kreditje és Stanley Donwood artworkje tovább erősítette a Radiohead „utánérzést”.

A zene behatárolhatatlannak tűnt, de a címkézni vágyó újságírók olyan műfajokkal próbálták meg behatárolni a trió hangzását, mint a posztpunk, a prog, az afrobeat, a matekrock, az electro-jazz vagy a posztrock. A lemez bejutott a brit top 5-be, és aki megnézte a Smile-t az album turnéja során, az már elcsíphetett pár új szerzeményt. A zenészek kifejezetten gyors tempóban dolgoztak a legendás Abbey Road stúdióban, és hamar elkészültek a folytatással. A Wall of Eyes-nak ismét Stanley Donwood készítette a borítóját, Godrich viszont távol maradt; helyette Sam Petts-Davies lett a producer. Ami még a vizuális oldalt illeti: két dalnak is az a Paul Thomas Anderson rendezett klipet, aki 2007 óta mindig Greenwooddal készítteti a filmjei zenéjét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.