Film

Felkészülés örökké tartó együttlétre

Szilágyi Fanni: Veszélyes lehet a fagyi

Kritika

Hogy érdemes-e esélyt adni egy fiatal tehetségnek arra, hogy lenyűgözzön, azt mindenki maga dönti el, de aki vágyik arra az izgalomra, újdonságra és változatosságra, amelyet egy zsengébb alkotás nyújtani tud, annak számolnia kell azzal, hogy mindennek az üdeségnek ára van, amit a hevesség vagy rutintalanság okozta kellemetlenséggel kell megfizetnünk. 

A Veszélyes lehet a fagyi esetében lehet, hogy néhol nagyobb befogadói rugalmasságra lesz szükség, de deficittől itt sem kell tartani.

Adél és Éva egypetéjű ikerpár, akiket külső jegyeiken kívül gyakorlatilag semmi sem köt össze. Míg Adél orvosként dolgozik – ehhez mérten pedig – igen szűkösen és magányosan él, addig Éva kisbabájával egy budai villában várja haza nyilván szerető férjét. A két lány megismerkedik a darukezelőként dolgozó Ákossal, és ahogy az a testvéreknél lenni szokott, az egyiknek most is az kell, ami a másiké.

Ha egy film ilyen szélsőségesen operál realista és misztikus elemekkel, nagy a valószínűsége, hogy nézőinek egyik felét időről időre elveszíti, cserébe végképp megnyeri magának azokat, akik mindkettőt az élet organikus részeként értelmezik. Adél földhöz ragadt és komor jelleme mindenben kiütközik, az öltözködéstől kezdve a hajviseleten át a hanghordozásig, az általa bemutatott rögvalóság pedig, különösen a magyar egészségügy valósághű ábrázolásával, kinek a kezét, kinek a gyomrát rándítja ökölbe. (A morózus doktornő élete és alakja kísértetiesen hasonlít a színésznő Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjében alakított szerepére, a mindig remek Stork Natasának valószínűleg már előre köszönnek a Péterfy Kórházban.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.