Felkészülés örökké tartó együttlétre

Szilágyi Fanni: Veszélyes lehet a fagyi

Hogy érdemes-e esélyt adni egy fiatal tehetségnek arra, hogy lenyűgözzön, azt mindenki maga dönti el, de aki vágyik arra az izgalomra, újdonságra és változatosságra, amelyet egy zsengébb alkotás nyújtani tud, annak számolnia kell azzal, hogy mindennek az üdeségnek ára van, amit a hevesség vagy rutintalanság okozta kellemetlenséggel kell megfizetnünk. 

A Veszélyes lehet a fagyi esetében lehet, hogy néhol nagyobb befogadói rugalmasságra lesz szükség, de deficittől itt sem kell tartani.

Adél és Éva egypetéjű ikerpár, akiket külső jegyeiken kívül gyakorlatilag semmi sem köt össze. Míg Adél orvosként dolgozik – ehhez mérten pedig – igen szűkösen és magányosan él, addig Éva kisbabájával egy budai villában várja haza nyilván szerető férjét. A két lány megismerkedik a darukezelőként dolgozó Ákossal, és ahogy az a testvéreknél lenni szokott, az egyiknek most is az kell, ami a másiké.

Ha egy film ilyen szélsőségesen operál realista és misztikus elemekkel, nagy a valószínűsége, hogy nézőinek egyik felét időről időre elveszíti, cserébe végképp megnyeri magának azokat, akik mindkettőt az élet organikus részeként értelmezik. Adél földhöz ragadt és komor jelleme mindenben kiütközik, az öltözködéstől kezdve a hajviseleten át a hanghordozásig, az általa bemutatott rögvalóság pedig, különösen a magyar egészségügy valósághű ábrázolásával, kinek a kezét, kinek a gyomrát rándítja ökölbe. (A morózus doktornő élete és alakja kísértetiesen hasonlít a színésznő Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjében alakított szerepére, a mindig remek Stork Natasának valószínűleg már előre köszönnek a Péterfy Kórházban.)