Film

Felkészülés örökké tartó együttlétre

Szilágyi Fanni: Veszélyes lehet a fagyi

Kritika

Hogy érdemes-e esélyt adni egy fiatal tehetségnek arra, hogy lenyűgözzön, azt mindenki maga dönti el, de aki vágyik arra az izgalomra, újdonságra és változatosságra, amelyet egy zsengébb alkotás nyújtani tud, annak számolnia kell azzal, hogy mindennek az üdeségnek ára van, amit a hevesség vagy rutintalanság okozta kellemetlenséggel kell megfizetnünk. 

A Veszélyes lehet a fagyi esetében lehet, hogy néhol nagyobb befogadói rugalmasságra lesz szükség, de deficittől itt sem kell tartani.

Adél és Éva egypetéjű ikerpár, akiket külső jegyeiken kívül gyakorlatilag semmi sem köt össze. Míg Adél orvosként dolgozik – ehhez mérten pedig – igen szűkösen és magányosan él, addig Éva kisbabájával egy budai villában várja haza nyilván szerető férjét. A két lány megismerkedik a darukezelőként dolgozó Ákossal, és ahogy az a testvéreknél lenni szokott, az egyiknek most is az kell, ami a másiké.

Ha egy film ilyen szélsőségesen operál realista és misztikus elemekkel, nagy a valószínűsége, hogy nézőinek egyik felét időről időre elveszíti, cserébe végképp megnyeri magának azokat, akik mindkettőt az élet organikus részeként értelmezik. Adél földhöz ragadt és komor jelleme mindenben kiütközik, az öltözködéstől kezdve a hajviseleten át a hanghordozásig, az általa bemutatott rögvalóság pedig, különösen a magyar egészségügy valósághű ábrázolásával, kinek a kezét, kinek a gyomrát rándítja ökölbe. (A morózus doktornő élete és alakja kísértetiesen hasonlít a színésznő Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjében alakított szerepére, a mindig remek Stork Natasának valószínűleg már előre köszönnek a Péterfy Kórházban.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.