KISJÁTSZÓTÉR gyerek + könyv

„Személyes kataklizma szükséges”

Miklya Luzsányi Mónika író

Könyv

Korábban tanított, számos tankönyvet írt, saját módszert dolgozott ki az irodalomtanításhoz. Pedagógiáról, a magyar közoktatás helyzetéről, a tanárok tiltakozásáról beszélgettünk. De szó esett természetesen szépirodalmi pályájának alakulásáról, s új könyvéről, a Vérvonalról is.

Magyar Narancs: Teológusként és pedagógusként korábban tankönyveket írtál. Mi vitt erre?

Miklya Luzsányi Mónika: Többnyire a férjemmel, Miklya Zsolttal együtt készítettük ezeket. Még a rendszerváltás előtt kezdtünk el tanítani, és a 80-as években nem gondoltuk, hogy vissza fogjuk sírni azokat az időket, mert akkor még teljes módszertani szabadság volt. A főiskolán, meg utána önképzés keretében sokféle alternatív pedagógiai módszerrel ismerkedtünk meg. Az évtizedek alatt kialakult a saját módszerünk, akkreditáltattuk is a képzést, ami egy összművészeti, élmény- és tevékenységorientált irodalomtanítás, ahol a művészeti elemek nem célként, hanem eszközként funkcionálnak. E komplex módszerrel a gyerekek élményszerűen kapcsolódhatnak az irodalmi szöveghez. A gyerekek alapvető létformája a játék, leginkább játszani szeretnek. Ezért mi csak „játszunk” velük. A módszerünk nem tan­órákból, hanem komplex tananyagegységekből áll, globálisan fogja fel a világot, holisztikusan szemléli a gyerekek személyiségét. A digitális kultúraváltás megváltoztatta a gyerekek gondolkodását. Ahogyan Howard Gardner állítja sokrétű intelligenciaelméletében: nem csak a nyelvi, kommunikációs és a matematikai, logikai intelligencia meghatározó az információszerzésben. A mi tanegységeinkben lehetőleg mindegyik vagy minél többféle intelligenciatípus megtalálható. Mindezt a Református Tananyagfejlesztő Csoport támogatásával tudtuk kidolgozni, de ez semmiképpen nem csupán egyházi tansegédlet, minden alkotó pedagógus tudja alkalmazni.

MN: Mikor működik jól a pedagógia?

MLM: Ma a pedagógusok státusa rendkívül lefokozott, és itt nem csak a bérezésről van szó. Mentális és önértékelési szempontokról is beszélek. Pedagógiai alapvetés, hogy akkor működik jól az oktatás és a nevelés, amikor a tanár teljes személyiségével tud hatni a gyerek teljes személyiségére. Ha merünk alkotó pedagógiát létrehozni.

MN: Ma nincs lehetőség erre?

MLM: Ezt a fajta módszertani szabadságot totálisan megvonták. Ettől függetlenül rengeteg pedagógus csinálja, vagy ami iszonyú, hogy sokan csinálnák, csak nincs már idejük, energiájuk rá, mert felesleges adminisztráció­val gyötrik őket. Azért is szerkesztettünk szöveggyűjteményeket, módszertani segédanyagokat, hogy a pedagógusnak tényleg mindent a kezébe adjunk. A pedagógia nem szakma, hivatásnak szokták nevezni, de én inkább a művészet kategóriájába sorolom. Minden óra egy performance, egy műalkotás, amelyet a gyerekekkel együtt hozunk létre. És erre minden közepesnél jobb képességű pedagógus képes, aki rá tud hangolódni a gyerekekre.

MN: Hogy érint téged a sztrájk, a polgári engedetlenség?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.