Film

Forgatni jó

Rózsa Gábor: Mentés Másképp

  • SzSz
  • 2021. szeptember 8.

Kritika

A szereptévesztések filmje ez a krimivígjáték. A főszereplő, Márk könyvelő ugyan, de mivel jó a csajozásban és ott lapul a polcán az Atkinson-féle Pszichológia tankönyv, úgy véli, terapeutaként is megállná a helyét.

Barátja, Csabika taxisofőr, de szemmel láthatóan túl sok zsarukomédiát nézett életében, így kapva kap az alkalmon, hogy munkáját otthagyva vígjátékok nagypofájú, ám jószívű mellékszereplőjévé váljon – azzá a típussá, amelyik a beszólásaival és ostobaságaival visszatérően ellopja a show-t. Rózsa Gábor, a rendező pedig valójában marketinges, ám filmes szeretett volna lenni – forgatókönyvére senkitől nem kapott támogatást, ezért családi vállalkozásban ő maga rendezte meg.

A Mentés Másképp a hírek szerint a reklámokat is beleértve 5 millió forintból készült. Mivel az alkotók ennek ellenére ragaszkodtak a moziban megszokott látványvilághoz, a büdzsé szűkössége meg is látszik: a vágások esetlenek, a hang kásás, akivel pedig nem sikerült barterben megegyezni, azt sajnos ki kellett blőrözni – szokatlan egy mozifilmben az olyan utcajelenet, ahol a szereplőket is alig látni az elhomályosított cégtábláktól. Mindezek okán az ember akaratlanul is elkezd más szemmel nézni a próbálkozásra: az ilyen, közpénz helyett lelkesedésből összerakott mozikat szokás a „bájos”, a „szerethető”, a „szívvel-lélekkel készített” és hasonló címkékkel illetni.

Hamar világossá válik azonban, miért nem részesült támogatásban Rózsa Gábor forgatókönyve: a színészeknek köszönhetően ugyan előbb-utóbb minden figura lábra áll, de a sztori ezer sebből vérzik és olyan témát kerülget, amely fontos ugyan, ám legalább ilyen fontos lenne, hogy a súlyának megfelelően foglalkozzanak vele a homályos utalgatások és filmes félrediagnosztizálások helyett. Olyan, mintha az alkotók néhány naplemente-hátteres blogbejegyzést és bestsellerlistákat vezető populárpszichológiai kötetet igyekeztek volna megfilmesíteni. A hasonló önsegítőkön maga a mozi is többször gúnyolódik, pedig végső soron maga sem csinált mást, mint újracsomagolva kínálgatja ugyanazt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.