Film

Forgatni jó

Rózsa Gábor: Mentés Másképp

  • SzSz
  • 2021. szeptember 8.

Kritika

A szereptévesztések filmje ez a krimivígjáték. A főszereplő, Márk könyvelő ugyan, de mivel jó a csajozásban és ott lapul a polcán az Atkinson-féle Pszichológia tankönyv, úgy véli, terapeutaként is megállná a helyét.

Barátja, Csabika taxisofőr, de szemmel láthatóan túl sok zsarukomédiát nézett életében, így kapva kap az alkalmon, hogy munkáját otthagyva vígjátékok nagypofájú, ám jószívű mellékszereplőjévé váljon – azzá a típussá, amelyik a beszólásaival és ostobaságaival visszatérően ellopja a show-t. Rózsa Gábor, a rendező pedig valójában marketinges, ám filmes szeretett volna lenni – forgatókönyvére senkitől nem kapott támogatást, ezért családi vállalkozásban ő maga rendezte meg.

A Mentés Másképp a hírek szerint a reklámokat is beleértve 5 millió forintból készült. Mivel az alkotók ennek ellenére ragaszkodtak a moziban megszokott látványvilághoz, a büdzsé szűkössége meg is látszik: a vágások esetlenek, a hang kásás, akivel pedig nem sikerült barterben megegyezni, azt sajnos ki kellett blőrözni – szokatlan egy mozifilmben az olyan utcajelenet, ahol a szereplőket is alig látni az elhomályosított cégtábláktól. Mindezek okán az ember akaratlanul is elkezd más szemmel nézni a próbálkozásra: az ilyen, közpénz helyett lelkesedésből összerakott mozikat szokás a „bájos”, a „szerethető”, a „szívvel-lélekkel készített” és hasonló címkékkel illetni.

Hamar világossá válik azonban, miért nem részesült támogatásban Rózsa Gábor forgatókönyve: a színészeknek köszönhetően ugyan előbb-utóbb minden figura lábra áll, de a sztori ezer sebből vérzik és olyan témát kerülget, amely fontos ugyan, ám legalább ilyen fontos lenne, hogy a súlyának megfelelően foglalkozzanak vele a homályos utalgatások és filmes félrediagnosztizálások helyett. Olyan, mintha az alkotók néhány naplemente-hátteres blogbejegyzést és bestsellerlistákat vezető populárpszichológiai kötetet igyekeztek volna megfilmesíteni. A hasonló önsegítőkön maga a mozi is többször gúnyolódik, pedig végső soron maga sem csinált mást, mint újracsomagolva kínálgatja ugyanazt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.