Film

Forgatni jó

Rózsa Gábor: Mentés Másképp

  • SzSz
  • 2021. szeptember 8.

Kritika

A szereptévesztések filmje ez a krimivígjáték. A főszereplő, Márk könyvelő ugyan, de mivel jó a csajozásban és ott lapul a polcán az Atkinson-féle Pszichológia tankönyv, úgy véli, terapeutaként is megállná a helyét.

Barátja, Csabika taxisofőr, de szemmel láthatóan túl sok zsarukomédiát nézett életében, így kapva kap az alkalmon, hogy munkáját otthagyva vígjátékok nagypofájú, ám jószívű mellékszereplőjévé váljon – azzá a típussá, amelyik a beszólásaival és ostobaságaival visszatérően ellopja a show-t. Rózsa Gábor, a rendező pedig valójában marketinges, ám filmes szeretett volna lenni – forgatókönyvére senkitől nem kapott támogatást, ezért családi vállalkozásban ő maga rendezte meg.

A Mentés Másképp a hírek szerint a reklámokat is beleértve 5 millió forintból készült. Mivel az alkotók ennek ellenére ragaszkodtak a moziban megszokott látványvilághoz, a büdzsé szűkössége meg is látszik: a vágások esetlenek, a hang kásás, akivel pedig nem sikerült barterben megegyezni, azt sajnos ki kellett blőrözni – szokatlan egy mozifilmben az olyan utcajelenet, ahol a szereplőket is alig látni az elhomályosított cégtábláktól. Mindezek okán az ember akaratlanul is elkezd más szemmel nézni a próbálkozásra: az ilyen, közpénz helyett lelkesedésből összerakott mozikat szokás a „bájos”, a „szerethető”, a „szívvel-lélekkel készített” és hasonló címkékkel illetni.

Hamar világossá válik azonban, miért nem részesült támogatásban Rózsa Gábor forgatókönyve: a színészeknek köszönhetően ugyan előbb-utóbb minden figura lábra áll, de a sztori ezer sebből vérzik és olyan témát kerülget, amely fontos ugyan, ám legalább ilyen fontos lenne, hogy a súlyának megfelelően foglalkozzanak vele a homályos utalgatások és filmes félrediagnosztizálások helyett. Olyan, mintha az alkotók néhány naplemente-hátteres blogbejegyzést és bestsellerlistákat vezető populárpszichológiai kötetet igyekeztek volna megfilmesíteni. A hasonló önsegítőkön maga a mozi is többször gúnyolódik, pedig végső soron maga sem csinált mást, mint újracsomagolva kínálgatja ugyanazt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.