Film

Forgatni jó

Rózsa Gábor: Mentés Másképp

  • SzSz
  • 2021. szeptember 8.

Kritika

A szereptévesztések filmje ez a krimivígjáték. A főszereplő, Márk könyvelő ugyan, de mivel jó a csajozásban és ott lapul a polcán az Atkinson-féle Pszichológia tankönyv, úgy véli, terapeutaként is megállná a helyét.

Barátja, Csabika taxisofőr, de szemmel láthatóan túl sok zsarukomédiát nézett életében, így kapva kap az alkalmon, hogy munkáját otthagyva vígjátékok nagypofájú, ám jószívű mellékszereplőjévé váljon – azzá a típussá, amelyik a beszólásaival és ostobaságaival visszatérően ellopja a show-t. Rózsa Gábor, a rendező pedig valójában marketinges, ám filmes szeretett volna lenni – forgatókönyvére senkitől nem kapott támogatást, ezért családi vállalkozásban ő maga rendezte meg.

A Mentés Másképp a hírek szerint a reklámokat is beleértve 5 millió forintból készült. Mivel az alkotók ennek ellenére ragaszkodtak a moziban megszokott látványvilághoz, a büdzsé szűkössége meg is látszik: a vágások esetlenek, a hang kásás, akivel pedig nem sikerült barterben megegyezni, azt sajnos ki kellett blőrözni – szokatlan egy mozifilmben az olyan utcajelenet, ahol a szereplőket is alig látni az elhomályosított cégtábláktól. Mindezek okán az ember akaratlanul is elkezd más szemmel nézni a próbálkozásra: az ilyen, közpénz helyett lelkesedésből összerakott mozikat szokás a „bájos”, a „szerethető”, a „szívvel-lélekkel készített” és hasonló címkékkel illetni.

Hamar világossá válik azonban, miért nem részesült támogatásban Rózsa Gábor forgatókönyve: a színészeknek köszönhetően ugyan előbb-utóbb minden figura lábra áll, de a sztori ezer sebből vérzik és olyan témát kerülget, amely fontos ugyan, ám legalább ilyen fontos lenne, hogy a súlyának megfelelően foglalkozzanak vele a homályos utalgatások és filmes félrediagnosztizálások helyett. Olyan, mintha az alkotók néhány naplemente-hátteres blogbejegyzést és bestsellerlistákat vezető populárpszichológiai kötetet igyekeztek volna megfilmesíteni. A hasonló önsegítőkön maga a mozi is többször gúnyolódik, pedig végső soron maga sem csinált mást, mint újracsomagolva kínálgatja ugyanazt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.