Film

Forgatni jó

Rózsa Gábor: Mentés Másképp

  • SzSz
  • 2021. szeptember 8.

Kritika

A szereptévesztések filmje ez a krimivígjáték. A főszereplő, Márk könyvelő ugyan, de mivel jó a csajozásban és ott lapul a polcán az Atkinson-féle Pszichológia tankönyv, úgy véli, terapeutaként is megállná a helyét.

Barátja, Csabika taxisofőr, de szemmel láthatóan túl sok zsarukomédiát nézett életében, így kapva kap az alkalmon, hogy munkáját otthagyva vígjátékok nagypofájú, ám jószívű mellékszereplőjévé váljon – azzá a típussá, amelyik a beszólásaival és ostobaságaival visszatérően ellopja a show-t. Rózsa Gábor, a rendező pedig valójában marketinges, ám filmes szeretett volna lenni – forgatókönyvére senkitől nem kapott támogatást, ezért családi vállalkozásban ő maga rendezte meg.

A Mentés Másképp a hírek szerint a reklámokat is beleértve 5 millió forintból készült. Mivel az alkotók ennek ellenére ragaszkodtak a moziban megszokott látványvilághoz, a büdzsé szűkössége meg is látszik: a vágások esetlenek, a hang kásás, akivel pedig nem sikerült barterben megegyezni, azt sajnos ki kellett blőrözni – szokatlan egy mozifilmben az olyan utcajelenet, ahol a szereplőket is alig látni az elhomályosított cégtábláktól. Mindezek okán az ember akaratlanul is elkezd más szemmel nézni a próbálkozásra: az ilyen, közpénz helyett lelkesedésből összerakott mozikat szokás a „bájos”, a „szerethető”, a „szívvel-lélekkel készített” és hasonló címkékkel illetni.

Hamar világossá válik azonban, miért nem részesült támogatásban Rózsa Gábor forgatókönyve: a színészeknek köszönhetően ugyan előbb-utóbb minden figura lábra áll, de a sztori ezer sebből vérzik és olyan témát kerülget, amely fontos ugyan, ám legalább ilyen fontos lenne, hogy a súlyának megfelelően foglalkozzanak vele a homályos utalgatások és filmes félrediagnosztizálások helyett. Olyan, mintha az alkotók néhány naplemente-hátteres blogbejegyzést és bestsellerlistákat vezető populárpszichológiai kötetet igyekeztek volna megfilmesíteni. A hasonló önsegítőkön maga a mozi is többször gúnyolódik, pedig végső soron maga sem csinált mást, mint újracsomagolva kínálgatja ugyanazt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.