Könyv

Frankofón Afrika

Lángh Júlia: Hamuban sült manióka

  • Radics Viktória
  • 2022. február 16.

Kritika

A bamakói (Mali) Ballaké Sissoko, aki korán játszik, együtt lép fel Vincent Segal francia csellóművésszel, és nagyon finom kamarazenét produkálnak. Nagy József koreográfus legutóbbi előadásában, az Ommában nyolc afrikai táncos lép színpadra; Bartuc Gabriella azt írta erről, hogy visszamegyünk velük a kezdetekhez, „a tánc, a ritmus, az élet forrásához”, a legalapvetőbb dolgokhoz, amelyeken keresztül a legbonyolultabbak is megérthetők.

(lásd: Törvényen kívüli ösztönök, Magyar Narancs, 2021. december 8.)

A kameruni Achille Mmembe filozófusprofesszor és a szenegáli Felwine Sarr közgazdász, író, zenész (az Afrotopia című könyv szerzője) új eszméket hangoztatnak. Szerintük Afrika válhat a világ spirituális központjává, és a szellemtudományoknak Afrika felé kellene fordulniuk, ahol a társadalmi, ökológiai és technológiai problémákat nem redukálják ökonómiai szintre, azokat az együttélés és a spirituális célok felől közelítik meg. Afrikának vannak olyan tartalékai, amelyek revitalizálhatják a kimerült utópiákat. Afrika ki akar lépni a szánalom tárgyának szerepéből, és eredeti jövővíziókat táplál, amihez a gazdasági erőforrásai és a saját hagyományai – a személyes emberi kapcsolatokon alapuló ökonómia – megvannak. A fekete értelmiségiek a „tudás kolonializmusának” kívánnak határt szabni.

Szemben Európa túltáplált individualizmusával, a posztkolonialista Afrikában mindennapi igazság Nelson Mandela mondása: „Én attól vagyok, hogy mi vagyunk.” Mi errefelé alig tudunk valamicskét a hatalmas kontinens több mint ötven országáról. Lángh Júlia vonatkozó könyvei, a Közel Afrikához és Vissza Afrikába című, nigeri és csádi személyes élményein alapuló non-fiction prózája, valamint e legújabb, a francia nyelvű afrikai irodalmat szemléző és értelmező munkája segít megismerni fekete-afrikai embertársainkat.

 

Teljesen más

A Helikon világirodalmi folyóiratnak 2020-ban már megjelent ugyan egy informatív Afrika-száma (szerk.: Biernaczky Szilárd), de Lángh Júlia könyvének van egy különlegessége: a szemlézett szépirodalmi művek tartalmára, fő témáira figyel. Az irodalomtudomány már-már feledi, hogy a műalkotásoknak tartalmuk is van, szólnak valamiről és igenis, üzennek. Lángh Júlia azonban író, és Afrikát a szívében hordja (nem túlzás!), nem sokat ad a formaságokra. Azt nézte meg a megszámolni-nem-lehet-hány afrikai művet böngészve, hogy a fekete írók és írónők mit írnak a „legalapvetőbb dolgokról”. Lángh nem antropológus, nem etnográfus és nem is irodalomtudós, viszont Afrikában és az élet dolgaiban járatos, tapasztalt és kitűnően író, bölcs nő, akinek a sereg­szemléjében és a meglátásaiban bízhatunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?