Tévésorozat

Gomba a világ végén

The Last of Us

Kritika

Ez a széria sem formabontó alaphelyzettel fogja belopni magát a szívünkbe. Egy újabb apokalipszis tizedeli meg az emberiséget, és csinál szörnyeteget a maradék túlélőből. Ezúttal azonban nem egy vírus vagy egy vegyi támadás a felelős, hanem egy Cordyceps nevű parazita gomba, amely kihasználva az emelkedő átlaghőmérsékletet, gazdatestet vált: hangyák helyett embereket fertőz meg.

A spórák stílszerűen dühöngő, erőszakos őrülteket csinálnak a jámbor állampolgárokból; a krízisgócok értelemszerűen a melegebb égövben virágoznak ki először, majd elkezdenek felfelé kúszni. A 2013-as videójáték legalább akkora hangsúlyt fektetett a szereplők között kibontakozó kapcsolatokra és a letarolt, gombákkal és zölddel beszőtt világ felfedezésére, mint a valóban borzongató horrorra. S ahogy az illik, a horrorhoz nemcsak a változatos konstellációkban hús-gomba hibridekké torzult fertőzöttek, hanem a lelkileg elkorcsosult túlélők is hozzájárulnak.

Ezeken a csapdákon kell átküzdenie magát a kényszerűségből egymásra utalt Joelnek (Pedro Pascal) és Ellie-nek (Bella Ramsey). A tömeges fertőzés előtt az építőmunkás Joel Texasban élt saját lányával, akit elveszít a kezdeti káoszban. Ellie ezzel szemben egy makacs, tüskés árva, aki immunitásának hála talán magában hordozza a világot megmentő vakcina lehetőségét. Feltéve, ha a férfi egészben át tudja juttatni őt a keletiről a nyugati partra. A keleti parton megmaradt társadalmat egy FEDRA nevű, szövetségi katasztrófavédelmi szervezetből katonai diktatúrává alakult entitás uralja. Virágzik a feketepiac, miközben a társadalom legalján lévők az üszkös, penészes város karbantartását végzik élelmiszerjegyekért. A mocsok és kétségbeesés rétegei alatt azonban egy forradalmi szervezet is ügyködik, amely visszaállítaná a demokráciát, talán épp Ellie immunitásának segítségével.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.