Film

Gyere vissza, Kolja!

Rohonyi Gábor – Vékes Csaba: Szia, Életem!

Kritika

Bár a múltban kétségtelenül voltak akár több évtizedes késések is a nyugati sémák és témák honosítását illetően, amikor a nagyvilág néhány éve elérkezett a szülők és gyermekeik közötti traumák feldolgozásához, nem haboztunk szinte azonnal csatlakozni (végre egy trend, amelyben rengeteg gyakorlatunk és felhalmozott anyagunk van).

Ennek a hullámnak itthon talán az egyik legmeghatározóbb darabja a tavalyi Külön falka, amely amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen vált mértékegységévé az apa-gyerek filmek minőségének. Így most nem telhet el úgy film, hogy ne hasonlítanánk azt autenticitás, felelősségvállalás és színészi játék tekintetében Kis Hajni remekléséhez. A Szia, Életem! ezen az Apafejtől a Külön falkáig tartó skála közepe táján egy stabil, funkcióját teljesítő darab lett, bár az esetleges csalódás elkerülése érdekében érdemes ezt a funkciót még a megtekintés előtt tisztáznunk magunkban.

Barna sikeres, sármos, középkorú művész – volt. Most egy idősödő, kiégett megélhetési szerző, aki a régről rajta ragadt címkékkel pofátlanul visszaélve igyekszik nőt és pénzt szerezni, amíg új regénye kiadására vár, utóbbi azonban jócskán elhúzódik, a könyv ugyanis csapnivaló. Ekkor érkezik Samu, Barna eddig sosem látott gyereke, akiben az apa még úgy is csak a gondot és terhet látja, hogy a kisfiú gyakorlatilag a legnagyobb rajongója. Samu természetesen jó gyerekhez méltóan fenekestül felforgatja a férfi életét, aki viszont apránként felfedezi benne az életet adó ihletet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.