Könyv

Hátha valami mégis

Benedek Szabolcs: Nothing Is Real – 21 Beatles-dal

Kritika

A szerzőről egészen a huszonnyolc évvel ezelőtti irodalmi feltűnése óta tudható, hogy egy két lábon járó Beatles-enciklopédia.

Tényekben és fikcióban egyaránt kényelmesen mondja és mondja a magáét: az Így élt John Lennon egy ábrándos, párhuzamos univerzumban játszódik, a Beatles vágatlanul és a Beatles-apokrif pedig úgynevezett valós eseményeket mesél el. A legújabb hódolatműve ügyesen kétfelől közelíti a témát. Már a cím is a Beatles-talány lényegét kínálja: nem számít, elhisszük-e, úgysem valóságos – ezt pedig onnan tudjuk, hogy a Beatles volt szíves közölni ezt velünk a Strawberry Fields Foreverben.

A Nothing Is Realben a Beatles-életmű egyszerre kerete és alapja a történetnek. (A Beatles a 20. század egyik legnagyobb rejtélye. A Beatlesnek nincs is titka.) A cselekményt huszonegy Beatles-dal világítja meg és át, ám közben minden dal a történet szereplőjévé is válik egyben. (A Beatlest nem lehet elviselni. A Beatles nélkül nem lehet élni.) A fejezetek formája a beszélgetés: egy budapesti kocsmában megismerkedik egy ötvenes férfi (foglalkozását tekintve újságíró egy önkormányzati lapnál), egy nála jóval fiatalabb nővel. (A Beatles összesen hét évig volt életképes, miközben a nyolcvanegy éves Sir Mick még ma is bármikor lepogóz egy gimnazistát.) Beszédbe elegyednek, előbb csak hébe-korba, majd rendszeresen találkozni kezdenek, előbb barátokká válnak, végül viszonyuk lesz – mert bár a férfi elhidegült házasságban él, eszében sincs elválni. (Nem csoda, hogy maguk a Beatle-ek hanyatt-homlok menekültek a saját meteorhatásuktól Indiába, az LSD-be, a korai halálba.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.