Kiállítás

Istennő vagy szajha?

Dívák & Ikonok

Kritika

A kiállítást eredetileg a Victoria and Albert Museumban rendezték meg, majd elsőként Budapestre érkezett, ahol magyar dívákkal egészült ki a „repertoár”.

A tárlat felvonultatja a dívákat a 19. századtól napjainkig: fellépőruhák, ereklyék, fejékek, plakátok, filmrészletek, videóklipek, hanganyagok segítségével vezet be minket a dívaság rejtelmeibe. Ha ehhez még elolvassuk a mellékelt szövegeket is, komplex képet kaphatunk a dívalét ellentmondásos voltáról. A kiállítás hátborzongató hatása a sűrűségében rejlik.

Ahogy belépünk a félhomályos térbe – ahol az ismertető szövegek alig olvashatók, mert egy részük vagy árnyékban van, vagy egyszerűen becsillog –, Bellini Norma című operájának egyik áriája hallható Maria Callas előadásában, összemosódva a többi teremből beszűrődő hangokkal. A hangorgia változatos női hangjai közé egy férfihang (Freddy Mercury) is bekúszik. Férfi is lehet díva, állítja a kiállítás, így kap helyet például Prince, Elton John és Demjén Ferenc is. Bár elgondolkodtató, hogy az eredetileg nőkre akasztott címet, amelynek többrétegű jelentését is a nők vívták ki maguknak, miért kaphatják meg a férfiak is, legyen bármennyire dívaszerű is a megjelenésük. A díva szó a latin isteni (divina) jelzőből származik, és a 19. században terjedt el a kivételesen tehetséges opera-énekesnők jellemzéseként.

A szót azóta millió jelentéssel ruháztuk fel, és nemcsak a rajongás és csodálat kapcsolódik hozzá, hanem a szajhaság, a nehéz természetűség, a kezelhetetlenség bélyege is, amitől annyi díva szenvedett minden történelmi korban. Bette Davis ikonikus mondata is példa erre: „Ha egy férfi mondja el a véleményét, akkor férfi. Ha egy nő, akkor szajha.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.