Kiállítás

Istennő vagy szajha?

Dívák & Ikonok

Kritika

A kiállítást eredetileg a Victoria and Albert Museumban rendezték meg, majd elsőként Budapestre érkezett, ahol magyar dívákkal egészült ki a „repertoár”.

A tárlat felvonultatja a dívákat a 19. századtól napjainkig: fellépőruhák, ereklyék, fejékek, plakátok, filmrészletek, videóklipek, hanganyagok segítségével vezet be minket a dívaság rejtelmeibe. Ha ehhez még elolvassuk a mellékelt szövegeket is, komplex képet kaphatunk a dívalét ellentmondásos voltáról. A kiállítás hátborzongató hatása a sűrűségében rejlik.

Ahogy belépünk a félhomályos térbe – ahol az ismertető szövegek alig olvashatók, mert egy részük vagy árnyékban van, vagy egyszerűen becsillog –, Bellini Norma című operájának egyik áriája hallható Maria Callas előadásában, összemosódva a többi teremből beszűrődő hangokkal. A hangorgia változatos női hangjai közé egy férfihang (Freddy Mercury) is bekúszik. Férfi is lehet díva, állítja a kiállítás, így kap helyet például Prince, Elton John és Demjén Ferenc is. Bár elgondolkodtató, hogy az eredetileg nőkre akasztott címet, amelynek többrétegű jelentését is a nők vívták ki maguknak, miért kaphatják meg a férfiak is, legyen bármennyire dívaszerű is a megjelenésük. A díva szó a latin isteni (divina) jelzőből származik, és a 19. században terjedt el a kivételesen tehetséges opera-énekesnők jellemzéseként.

A szót azóta millió jelentéssel ruháztuk fel, és nemcsak a rajongás és csodálat kapcsolódik hozzá, hanem a szajhaság, a nehéz természetűség, a kezelhetetlenség bélyege is, amitől annyi díva szenvedett minden történelmi korban. Bette Davis ikonikus mondata is példa erre: „Ha egy férfi mondja el a véleményét, akkor férfi. Ha egy nő, akkor szajha.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.