Színház

Kuplerájosodás

Bűnös orfeum

Kritika

Réczei Tamás író-rendező-dramaturg egy régi újsághír láttán kezdte el kutatni a valahai éjszakai életet.

Fregoli, a híres szeparépincér halála keltette fel az érdeklődését, aztán rátalált Freystädtler Flórára, vagyis a vörös bárónéra (Ullmann Mónika), Székely Vladimir rendőrkapitány-helyettesre (Mihályfi Balázs) és a bűnügyi tudósító Tábori Kornélra (Szemenyei János). Székely és Tábori együtt írták a Bűnös város Budapest című kötetet. A negyedik szereplő a dalokat zongorán kísérő Eleonóra (Károly Katalin), akit időnként a három színész szintén bevon a játékba. Prózai alakítása aprócska, elegáns és nyugodt hanghordozása egy rezonőréhez hasonlít inkább.

Ismert kuplék, operettszámok és sanzonok csendülnek föl, miközben a trió azt a műsort gyakorolja, amelynek az előadásán a publikumot szeretnék leleplezni. Halljuk például Fényes Szabolcs Haccáré, haccacáréját, mely sláger még úgy is nosztalgikus érzéseket kelt bennünk, hogy nincs mögötte egy operettnyi show (talán pont azért jó újból elővenni). Réczei hősei nem akarnak vérprofinak mutatkozni, esendőek és groteszkek. Mintha Rejtő Jenő figurái csetlenének-botlanának a pesti mulatók világában. Károly Katalint kivéve mindnyájan ripacskodnak, ami talán elvárása is a műfajnak, az előadás mégsem izzadtságszagú.

Ullmann télies öltözékben – kesztyűben, kalapban és a nyaka köré tekert prémben – lép a színre, jelenetenként fokozatosan kerülnek le róla a rétegek, míg a végén már csak egy lenge charlestonruha takarja. Plusz az elengedhetetlen neccharisnya és magas sarkú. Egy kis neccdarab a férfiak nadrágszára alól is kikandikál. A két férfiöltözék egymás tükörképe: Szemenyeinek a nadrágja fekete-fehér pepitakockás, Mihályfinak a zakója. A díszlet csupán három görgős irodai fémkonténer, amelyekre régiesnek ható, égetett szélű irományokat ragasztottak. De a színpadként szolgáló, belső kertre nyíló terasz, amely az Óbudai Társaskör kétszáz éves műemlék épületének része, nem is szorul rá a díszítésre. Az egyszerű színpadkép illeszkedik az előadás koncepciójához is: minél kevesebb a sallang és a cicoma, annál több figyelem irányulhat az előadás mélyebb rétegeire – valamint a dalokra, a táncokra (koreográfia: Csömör Marcell), az erőteljes színészi jelenlétre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.