Színház

Kuplerájosodás

Bűnös orfeum

Kritika

Réczei Tamás író-rendező-dramaturg egy régi újsághír láttán kezdte el kutatni a valahai éjszakai életet.

Fregoli, a híres szeparépincér halála keltette fel az érdeklődését, aztán rátalált Freystädtler Flórára, vagyis a vörös bárónéra (Ullmann Mónika), Székely Vladimir rendőrkapitány-helyettesre (Mihályfi Balázs) és a bűnügyi tudósító Tábori Kornélra (Szemenyei János). Székely és Tábori együtt írták a Bűnös város Budapest című kötetet. A negyedik szereplő a dalokat zongorán kísérő Eleonóra (Károly Katalin), akit időnként a három színész szintén bevon a játékba. Prózai alakítása aprócska, elegáns és nyugodt hanghordozása egy rezonőréhez hasonlít inkább.

Ismert kuplék, operettszámok és sanzonok csendülnek föl, miközben a trió azt a műsort gyakorolja, amelynek az előadásán a publikumot szeretnék leleplezni. Halljuk például Fényes Szabolcs Haccáré, haccacáréját, mely sláger még úgy is nosztalgikus érzéseket kelt bennünk, hogy nincs mögötte egy operettnyi show (talán pont azért jó újból elővenni). Réczei hősei nem akarnak vérprofinak mutatkozni, esendőek és groteszkek. Mintha Rejtő Jenő figurái csetlenének-botlanának a pesti mulatók világában. Károly Katalint kivéve mindnyájan ripacskodnak, ami talán elvárása is a műfajnak, az előadás mégsem izzadtságszagú.

Ullmann télies öltözékben – kesztyűben, kalapban és a nyaka köré tekert prémben – lép a színre, jelenetenként fokozatosan kerülnek le róla a rétegek, míg a végén már csak egy lenge charlestonruha takarja. Plusz az elengedhetetlen neccharisnya és magas sarkú. Egy kis neccdarab a férfiak nadrágszára alól is kikandikál. A két férfiöltözék egymás tükörképe: Szemenyeinek a nadrágja fekete-fehér pepitakockás, Mihályfinak a zakója. A díszlet csupán három görgős irodai fémkonténer, amelyekre régiesnek ható, égetett szélű irományokat ragasztottak. De a színpadként szolgáló, belső kertre nyíló terasz, amely az Óbudai Társaskör kétszáz éves műemlék épületének része, nem is szorul rá a díszítésre. Az egyszerű színpadkép illeszkedik az előadás koncepciójához is: minél kevesebb a sallang és a cicoma, annál több figyelem irányulhat az előadás mélyebb rétegeire – valamint a dalokra, a táncokra (koreográfia: Csömör Marcell), az erőteljes színészi jelenlétre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.