Színház

„Jobban senki sem”

EMBTRAG

Kritika

Fiatalítás, érvényes koncepció és videóklipszerűség: ez a Székely Kriszta rendezte előadás titka. Ezek segítségével tudja világosan elénk tárni, hogy Madách drámájának frissen tartása igenis a közös érdekünk.

A Kamrában gyakran találkoztunk már eddig is a Katonához frissen szerződött színészekkel (jó példája a Magányos emberek, ahol a Tarnóczi Jakab vezette teljes alkotógárda a húszas korosztályból került ki), de a fiatalok igazából csak most jutottak el a nagyszínpadig. Székely egyértelműen a társulat fiatal tehetségeinek szerepbe hozásával operál: Lengyel Benjámin (a fiatal Ádám szerepében), Mentes Júlia (a fiatal Évaként), Béres Bence, Gloviczki Bernát, Jakab Balázs, Kanyó Kata és Pásztor Dániel – valamennyiüknek nagyon erős a színpadi jelenléte.

Lengyel könnyedén hozza Ádámot, már a szimpla jelenléte aktualizálja az előadást. A színpadkép is a máé: egy szupermarket hűtőrészlegében vagyunk, körös-körül kinyitható hűtős polcok, tele „milk” feliratú műanyag tejesflakonokkal, amelyek felvonásonként fogynak, míg a végén a felirat is eltűnik róluk – értsd, az élet kiüresedik. A tejjel zsúfolt polcok között, megtörve a flakonok uralmát, alma sorakozik (talán starking, nem látjuk jól messziről). A díszlet betalál, egyszerű, mégis nagyszabású a játéktér (díszlet és jelmez: Izsák Lili). Izgalmasak a fény­effektek is, nagy előnyük, hogy kicsit sem öncélúak (fénytechnika: Juhász András, Pető Gergő). Minden azon áll vagy bukik, mennyire érezzük frissnek a produktumot, az aludttej ide kevés lenne. Lengyel és Mentes a betondzsungel Ádám és Évája, üdék és szerelmesek. Mentes naiva szerepre termett, hiteles játékkal – ártatlan arccal és naiv bájjal – esik bűnbe, vagyis veszi le az almát a tiltott polcról. Ádám háziköntösben épp csak leugrik vásárolgatni a közeli szupermarketbe, később a középkorú és az idős Ádámok is ugyanilyen rikító mintás házi ruhában járják végig a színeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.