Színház

„Jobban senki sem”

EMBTRAG

Kritika

Fiatalítás, érvényes koncepció és videóklipszerűség: ez a Székely Kriszta rendezte előadás titka. Ezek segítségével tudja világosan elénk tárni, hogy Madách drámájának frissen tartása igenis a közös érdekünk.

A Kamrában gyakran találkoztunk már eddig is a Katonához frissen szerződött színészekkel (jó példája a Magányos emberek, ahol a Tarnóczi Jakab vezette teljes alkotógárda a húszas korosztályból került ki), de a fiatalok igazából csak most jutottak el a nagyszínpadig. Székely egyértelműen a társulat fiatal tehetségeinek szerepbe hozásával operál: Lengyel Benjámin (a fiatal Ádám szerepében), Mentes Júlia (a fiatal Évaként), Béres Bence, Gloviczki Bernát, Jakab Balázs, Kanyó Kata és Pásztor Dániel – valamennyiüknek nagyon erős a színpadi jelenléte.

Lengyel könnyedén hozza Ádámot, már a szimpla jelenléte aktualizálja az előadást. A színpadkép is a máé: egy szupermarket hűtőrészlegében vagyunk, körös-körül kinyitható hűtős polcok, tele „milk” feliratú műanyag tejesflakonokkal, amelyek felvonásonként fogynak, míg a végén a felirat is eltűnik róluk – értsd, az élet kiüresedik. A tejjel zsúfolt polcok között, megtörve a flakonok uralmát, alma sorakozik (talán starking, nem látjuk jól messziről). A díszlet betalál, egyszerű, mégis nagyszabású a játéktér (díszlet és jelmez: Izsák Lili). Izgalmasak a fény­effektek is, nagy előnyük, hogy kicsit sem öncélúak (fénytechnika: Juhász András, Pető Gergő). Minden azon áll vagy bukik, mennyire érezzük frissnek a produktumot, az aludttej ide kevés lenne. Lengyel és Mentes a betondzsungel Ádám és Évája, üdék és szerelmesek. Mentes naiva szerepre termett, hiteles játékkal – ártatlan arccal és naiv bájjal – esik bűnbe, vagyis veszi le az almát a tiltott polcról. Ádám háziköntösben épp csak leugrik vásárolgatni a közeli szupermarketbe, később a középkorú és az idős Ádámok is ugyanilyen rikító mintás házi ruhában járják végig a színeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.