A Kamrában gyakran találkoztunk már eddig is a Katonához frissen szerződött színészekkel (jó példája a Magányos emberek, ahol a Tarnóczi Jakab vezette teljes alkotógárda a húszas korosztályból került ki), de a fiatalok igazából csak most jutottak el a nagyszínpadig. Székely egyértelműen a társulat fiatal tehetségeinek szerepbe hozásával operál: Lengyel Benjámin (a fiatal Ádám szerepében), Mentes Júlia (a fiatal Évaként), Béres Bence, Gloviczki Bernát, Jakab Balázs, Kanyó Kata és Pásztor Dániel – valamennyiüknek nagyon erős a színpadi jelenléte.
Lengyel könnyedén hozza Ádámot, már a szimpla jelenléte aktualizálja az előadást. A színpadkép is a máé: egy szupermarket hűtőrészlegében vagyunk, körös-körül kinyitható hűtős polcok, tele „milk” feliratú műanyag tejesflakonokkal, amelyek felvonásonként fogynak, míg a végén a felirat is eltűnik róluk – értsd, az élet kiüresedik. A tejjel zsúfolt polcok között, megtörve a flakonok uralmát, alma sorakozik (talán starking, nem látjuk jól messziről). A díszlet betalál, egyszerű, mégis nagyszabású a játéktér (díszlet és jelmez: Izsák Lili). Izgalmasak a fényeffektek is, nagy előnyük, hogy kicsit sem öncélúak (fénytechnika: Juhász András, Pető Gergő). Minden azon áll vagy bukik, mennyire érezzük frissnek a produktumot, az aludttej ide kevés lenne. Lengyel és Mentes a betondzsungel Ádám és Évája, üdék és szerelmesek. Mentes naiva szerepre termett, hiteles játékkal – ártatlan arccal és naiv bájjal – esik bűnbe, vagyis veszi le az almát a tiltott polcról. Ádám háziköntösben épp csak leugrik vásárolgatni a közeli szupermarketbe, később a középkorú és az idős Ádámok is ugyanilyen rikító mintás házi ruhában járják végig a színeket.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
