Színház

„Jobban senki sem”

EMBTRAG

Kritika

Fiatalítás, érvényes koncepció és videóklipszerűség: ez a Székely Kriszta rendezte előadás titka. Ezek segítségével tudja világosan elénk tárni, hogy Madách drámájának frissen tartása igenis a közös érdekünk.

A Kamrában gyakran találkoztunk már eddig is a Katonához frissen szerződött színészekkel (jó példája a Magányos emberek, ahol a Tarnóczi Jakab vezette teljes alkotógárda a húszas korosztályból került ki), de a fiatalok igazából csak most jutottak el a nagyszínpadig. Székely egyértelműen a társulat fiatal tehetségeinek szerepbe hozásával operál: Lengyel Benjámin (a fiatal Ádám szerepében), Mentes Júlia (a fiatal Évaként), Béres Bence, Gloviczki Bernát, Jakab Balázs, Kanyó Kata és Pásztor Dániel – valamennyiüknek nagyon erős a színpadi jelenléte.

Lengyel könnyedén hozza Ádámot, már a szimpla jelenléte aktualizálja az előadást. A színpadkép is a máé: egy szupermarket hűtőrészlegében vagyunk, körös-körül kinyitható hűtős polcok, tele „milk” feliratú műanyag tejesflakonokkal, amelyek felvonásonként fogynak, míg a végén a felirat is eltűnik róluk – értsd, az élet kiüresedik. A tejjel zsúfolt polcok között, megtörve a flakonok uralmát, alma sorakozik (talán starking, nem látjuk jól messziről). A díszlet betalál, egyszerű, mégis nagyszabású a játéktér (díszlet és jelmez: Izsák Lili). Izgalmasak a fény­effektek is, nagy előnyük, hogy kicsit sem öncélúak (fénytechnika: Juhász András, Pető Gergő). Minden azon áll vagy bukik, mennyire érezzük frissnek a produktumot, az aludttej ide kevés lenne. Lengyel és Mentes a betondzsungel Ádám és Évája, üdék és szerelmesek. Mentes naiva szerepre termett, hiteles játékkal – ártatlan arccal és naiv bájjal – esik bűnbe, vagyis veszi le az almát a tiltott polcról. Ádám háziköntösben épp csak leugrik vásárolgatni a közeli szupermarketbe, később a középkorú és az idős Ádámok is ugyanilyen rikító mintás házi ruhában járják végig a színeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.