Kiállítás

Kiterjesztett küzdelem

Hongkong – A zavargások története

  • Erdei Krisztina
  • 2022. július 27.

Kritika

Korábban a brit korona fennhatósága alá tartozó, majd a 20. század végén kínai szuverenitás alá került Hongkongról rendszeresen hallottunk híreket 2019-ben. Bár az ott élők a váltáskor ígéretet kaptak rá, hogy addigi jogaikat továbbra is biztosítják, s a követő két évtized egyáltalán nem volt konfliktusmentes, azért mindig sikerült békés eszközökkel visszaverni a szabadságjogokat érő támadásokat.

Egészen 2019 februárjáig, amikor a különleges igazgatású terület hatóságai lehetővé akarták tenni, hogy a bűnügyek gyanúsítottait kiadhassák Kínának, ahol rendszeresen megsértik az eljárási protokollt – e törvénytervezet váltotta ki a hatalmas, kezdetben békés tiltakozássorozatot. Somogyi Sára, Vincze Márton és Bácsfai Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem volt hallgatói mindezzel személyesen is szembesültek, amikor 2019 őszén ösztöndíjjal Hongkongba érkeztek a helyi City Universityre.

A kiállítás az ott eltöltött idejükről szól. A kulturális különbségek, egzotikusnak tűnő részletek megtapasztalásán túl az egyetemisták önkéntelenül is részeseivé váltak e hatalmas tüntetéssorozatnak. A modern, decentralizált társadalmi mozgalmak összefogásán alapuló tiltakozások rengeteg embert mozgattak meg, többségében fiatalokat, akiknek a vezető nélküli, dinamikus fellépése sikeresen szólította meg a városban élőket. A kiállítás képei, videóanyagai és a mindezt összefoglaló kiadvány szubjektív merítéssel ugyan, de sok szempontból izgalmasan egészítik ki azokat a vizuális anyagokat, amelyekkel a média felületein találkozhattunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.