Opera

Krétakór

Mozart: Idomeneo

Kritika

Budapesten 1979-ben adták utoljára az Idomeneót, Fischer Iván vezényletével, Ascher Tamás rendezésében. Forradalmi tett volt akkor feltámasztani ezt a méltatlanul ritkán játszott Mozart-művet, amely zeneileg jottányit sem marad el a mester leghíresebb öt operájától.

Balszerencséje csupán annyi, hogy szövegét nem Da Ponte vagy Schikaneder írta, hanem a derék Varesco abbé, aki terjengős librettóban bontotta ki a mitológiai történetet. Ám Mozart zenéje hús-vér drámát teremt és túlszárnyalja mindazt, amit az opera seria merev műfaji keretei korábban lehetővé tettek.

A történet jól ismert: Idomeneo, a Trójából győztesen hazatérő krétai király tengeri viharba kerül, s megfogadja Neptunnak, hogy ha megmenekül, az első élőlényt, akit hazaérkezésekor meglát, feláldozza neki. S ki más lenne a szerencsétlen áldozat, mint saját fia, Idamante? A cselekmény akörül forog, hogyan próbál kibújni Idomeneo szörnyű fogadalmának teljesítése alól, s hogyan hiúsítja meg szánalmas kísérleteit Neptun haragja. Almási-Tóth András rendezésében Kréta modern nagyváros, amelynek fényreklámjai számos egészségmeg­őrző programot ígérnek, a Neptun bosszúját képviselő tengeri szörnyeteg pedig halálos járvány, amelynek képsorai erőteljesen hatnak a pandémia után. A globális rendezői vízió szerint a civilizált emberiség azt hiszi, kontrollálhatja sorsát, de kiderül, hogy tehetetlen a természet erőivel szemben, amelyet saját felelőtlenségével szabadít magára. Nem kevésbé aktuális a történet alapját képező másik konfliktus: az apa bűne miatt bűnhődő fiú, az „örökölt sorsok” kérdése, „a mérgező szülő” romboló hatása utódja életére. (Kinek ne jutna eszébe, hogy Mozart viszonya sem volt felhőtlen a „Papával”?) Felmerül még egy aktualitás, bár erre a rendező nem hivatkozik: egy vezető hibás lépésének következményeit az egész nép keservesen megszenvedi.

Jelen esetben tehát a rendezés aktualizálása indokolt, átgondolt, majdhogynem szükségszerű. Egyetlen komoly vesztesége ennek a „mai” olvasatnak, hogy – nyilván a könnyebb fogyaszthatóság jegyében – kevesebb, mint kétharmad maradt meg Mozart partitúrájából. Az igazat megvallva Mozart maga sem volt rest könyörtelenül meghúzni saját zenéjét, e mostani produkció sebészkése azonban sok olyasmit is kivágott, amiket talán nem kellett volna.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.