Film

Lemaradásban

Til Schweiger: Manta, Manta: Padlógáz!

Kritika

Vannak filmek, zömmel B kategóriásak, amelyeket nem azért szeretünk, mert olyan jók lennének. Az 1991-es Manta, manta például a 80-as évek Németországának filmje, s a híven megjelenített korszellem tette népszerűvé. De mit lehet mindezzel kezdeni 2023-ban?

Az első Opel Manta az amerikai Ford kupék mintájára készült 1970-ben. Az Opel olyan autót akart építeni, amely versenyre kelhet a sportos Ford Caprival, de mégis megfizethető. A kísérlet felemás eredményt hozott, a Manta a gyengébb motorjával a hátsókerék-hajtás és a sportos megjelenés ellenére sem tudott felnőni szakirányú kortársaihoz. De a látvány tényleg menő volt, a Manta B-re már „szárnyak” és spoilerek kerültek, s a komplexusokkal teli, szegényebb kisvárosi fenegyerekeknek nem is kellett több ennél.

Olyan kultusz épült e középszerű autó köré, amelyet talán azok érthetnek igazán, akik 1960 és 1980 között születtek. Egy apró darabkája a sokszínű német kultúrának, viccek tömege is szól róla. Jó, csak egyet mesélek el; „Mi marad egy halálos Manta-baleset után? Egy hódfarok az antennáról és egy gyászoló fodrász.”

Nem véletlen, hogy mindez a filmkészítőket is inspirálta; jöttek a Mantafahrer-filmek, amelyek kifejezetten azokról az utcai versenyzőkről, ámokfutókról szólnak, akik otthon tuningolt verdáikkal nyomultak az utakon. A leghíresebb darab épp a Manta, Manta volt, talán a maga idejében meggyőző versenyjelenetei miatt.

A rendező, Wolfgang Büld ezenkívül alacsony költségvetésű, amatőr szereplőket mozgató, rövid mozis pályafutásra számot tartó rétegdarabokat forgatott, mint a Penetration Angst 2003-ból, vagy épp a Hazugságok tengere 2018-ból. Viszont rendezett a mai napig érvényes és sikeres zenei dokumentumfilmeket is, mint az 1977-es Punk in London, vagy ’80-ból a Women in Rock.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.