Kiállítás

Lépésről lépésre

Hantaï, Klee és más absztrakciók

Kritika

A sváb családban, tisztes szegénységben felnövő Hantai Simont (Bia, 1922 – Párizs, 2008) semmi sem predesztinálta arra, hogy világhírű (francia) festővé váljon; gyerekkorában egy betegség miatt négy hónapra megvakult, képzőművészettel csak vallásos giccsek formájában találkozott, ráadásul reálgimnáziumba járt. Mégis: ő képviselte Franciaországot az 1982-es Velencei Biennálén, egyik műve pedig 2016-ban mintegy 4,5 millió euróért kelt el, egyik legfontosabb festménye pedig Macron elnöki dolgozószobáját díszíti.

A Szépművészeti Múzeum viszonylag kicsi Michelangelo-termében látható kiállítás (amelyet még tavaly, a festő születésének 100. évfordulójára időzítve nyitottak meg) közel hatvan művet tartalmaz, és a festő emigrálása (1948) után készült munkákra fókuszál, arra az időszakra, amikor Hantaï (aki Franciaországban vette fel a diakritikus ékezetet a nevébe) a modernizmus mestereinek tanulmányozása során eljut saját kifejezésmódjához.

A negyvenes években a főiskola épületében helyezték el a Gerlóczy-gyűjtemény francia posztimpresszionista anyagát, és a fiatal művész rendszeresen eljárt a Francia Intézet igazgatója, François Gachot művészettörténész előadásaira, a Szépművészeti Múzeum könyvtárában pedig a modernizmus mesterei­nek műveit tanulmányozta. Cezanne és Matisse annyira fontos volt neki, hogy franciaországi műterme falán mindkét művésztől szerepeltek reprodukciók – ily módon e kiállításnak már megágyazott a múzeum tavalyi Cezanne- és Matisse-kiállítása. Érintőlegesen azért (a katalógusból) kiderül, hogy Hantaï már itthon nevet szerzett magának, nem csupán, mint ember (obligát művészkülső, antifasiszta beszéd 1944-ben), hanem mint művész is (volt egyéni kiállítása és megkapta a műkritikusok első Ifjúság-díját). Látható viszont (rögtön a bejáratnál) egy 1947-es, nagy méretű önarckép, amelyen a művész zöld csíkos papucsban áll a festménye előtt.

Geskó Judit, a kiállítás kurátora a párizsi évek inspirációs forrásait járja körül, megtámogatva a múzeum gyűjteményéből kiválogatott (illetve magángyűjtőktől és az Albertinától kölcsönzött) absztrakt anyaggal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.